Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.
„Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Thorbjorn Jagland.
A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.
A kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság – tette hozzá.
Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni.
„Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon” – állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget.
Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, aki február 25. és 27. között látogatást tett Magyarországon.
Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal ellentétesnek minősített.
A két képviselő abból a célból tett látogatást Magyarországon, hogy jelentést készítsen arról, indokolt-e, hogy az Európa Tanács úgynevezett monitoring eljárást indítson Magyarország ügyében. A tervek szerint a jelentést áprilisban beterjesztik az ET parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága elé.
A strasbourgi székhelyű, 47 európai országot összefogó ET tevékenysége főként arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását a tagországokban. EU-tagállam ellen az ET – amely egyébként teljesen különálló szervezet az uniós intézményrendszertől – korábban még nem indított monitoring eljárást.
Az ET közleménye szerint a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről.
Lundgren és Fischerová, az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője előzőleg 2011 júliusában, majd 2012 februárjában is járt Magyarországon.
Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy az Országgyűlés az alaptörvény módosítására készül, és figyelemmel követi a fejleményeket, de a végleges elfogadott szöveg értelmezése nélkül egyelőre nem kíván megjegyzést fűzni a javaslat tartalmához – közölte magyar újságírói kérdésre válaszolva a brüsszeli testület szóvivője.
Pia Ahrenkilde Hansen elmondta: bízik abban, hogy a magyar hatóságok továbbra is teljesítik korábban tett vállalásaikat, és a magyar jogszabályok „mind betűjükben, mind szellemükben” összhangban lesznek az uniós szabályokkal. A szóvivő azt is megemlítette, hogy az Európai Bizottság – akárcsak eddig – minden olyan eszközzel élni fog, amelyre az unió alapszerződései lehetőséget adnak, hogy az uniós jognak érvényt szerezzen.
