– Miért kevesebb a nő vezető pozícióban a férfiakhoz képest nálunk és világszerte?
– A magyar és a külföldi adatok között nincs nagyon jelentős eltérés a nők vezetői pozíciókban betöltött hányadukat illetően. Ez azt jelzi, hogy alapvetően nem kulturális különbségek okozzák az eltéréseket, hanem a nemi szerepek, társadalmi elvárások, mélyebben fekvő pszichológiai és biológiai különbségek. A legfőbb probléma ebből a szempontból az, hogy a vezetői pozíciókat férfiasnak tartják, mind a férfiak, mind a nők, és ebben a tekintetben nincs különbség a két nem között. Az emberek azt látják, hogy az esélyek egyenlőek a vezetői pozíciókhoz való jutásban, de mégis a férfiak lesznek többen vezetők. Általános tendencia, hogy mind a férfiak, mind a nők szívesebben dolgoznak férfi vezető keze alatt, tehát érdekes módon a nők is útjában állnak a saját előrejutásuknak. A társadalmi szerepvállalás felruházza a férfiakat, hogy vezetőként járjanak el. A nőket úgy tekintik az emberek, hogy nekik a család az elsődleges „vadászterületük”. Általában azok a nők, akik családdal rendelkeznek, gyakran érzékenyebbek a túlmunkára, hiszen nekik el kell látni az otthoni teendőket is, tehát motivációs különbségek is akadályozzák a fejlődést.
– Mik a magyarországi trendek?
– Magyarországon, és máshol a világon is azért megfigyelhetőek lassú pozitív irányú változások. Európai összehasonlításban az átlagot képviseljük a női vezetők arányát tekintve. Sőt a volt szocialista országokban jobb a helyzet, mint néhány nyugat-európai országban. 2004-ben Magyarországon 35 százalék volt a nők aránya a vezetésben, míg pl. Ausztriában ez 29, Dániában 21 százalék. Az EU átlag 2004-ben 30 százalék volt. A diplomások száma Magyarországon kismértékben magasabb a nők között a férfiakéhoz képest, és a műszaki területeken is emelkedett valamelyest az arányuk. Például 1990-ben 15 százalék, míg 2003-ban már 24 százalék volt nő a műszaki képzésben, de volt némi javulás a közgazdasági területen is az egyetemi képzésben résztvevők között. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a feltételek megvannak ahhoz, hogy több női vezető legyen.
– A rendszerváltozás óta észlelhető-e új jelenség?
– A rendszerváltás után nem történt jelentős változás ebben a tekintetben. Az előbb említett női arányok növekedése a felsőoktatásban, ami változásként detektálható.
– Van képességbeli különbség a nemek között? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek egy női vezetőnek?
– Alapvetően nincs jelentős eltérés a két nem képességeit illetően. Persze kisebb különbségek kimutathatóak, de ezeknek nincs különösebb hatásuk a munkavégzésre, illetve a karrierre, inkább a motivációkban, a nemi szerepekben, társadalmi elvárásokban meglévő különbségek okoznak eltéréseket.
A női vezetők előnyei lehetnek, hogy hajlamosabbak empatikusabban viselkedni a kollégáikkal, jobban építenek a beosztottakra, és erősebb csapatszellem jellemző rájuk, mint a férfiakra. Jobban odafigyelnek mások metakommunikatív jelzéseire. Hátrányuk az lehet, hogy a férfias vezetési kultúrában kell megküzdeniük a fennmaradásért, és aki férfias viselkedési mintát választ a helyzetek megoldására, az könnyen túl agresszívvá válhat. A nőktől a környezete nem ezt várja, hanem inkább a megértő és kooperatív viselkedést jutalmazza.
– Hogyan látja a jövőt? A következő évtizedben mi segítheti, hogy több női vezető legyen?
– A pozitív diszkrimináció bizonyos szintű megoldást jelenthet, tehát az, hogy a törvényileg szabályozzák a vezetői pozícióban lévő nők arányát, ezt azonban az emberek gyakran elutasítják Magyarországon. Ahogy korábban írtam, a két nem között nincs eltérés annak megítélésében, hogy mekkora lehetőségük van vezetői pozíciókat megkapni, de annak realizálásában már igen. Amíg az emberek gondolkodásában nincs változás, hiszen a „leosztott” társadalmi szerepek nehezen változnak, addig nem is várható jelentős javulás a téren. A társadalmi normáknak kellene elsősorban változniuk. Az a tény, hogy a nők közül egyre többen dolgoznak, javítja a lehetőségüket a vezetői pozíciók elérésére, illetve a növekvő gazdaság teremthet újabb esélyeket a nők számára.
Az összeállításunk további cikkei:
„Emberi jog a részvétel a vezetésben ” állítja az egyetemi docens
Helle Thorning-Schmidt, az Unió elnöke Dánia miniszterelnöke
