A 2012 januárjában megjelent DIW-tanulmány Németország top 200 vállalatát illetve a tőzsdén bejegyzett cégeket vizsgálta meg (ezt a felmérést a DIW évente elkészíti). A vizsgálat legfőbb oka: az EU-nak vállalt célja, hogy egyre több nő töltsön be vezető pozíciót a gazdasági és a politikai életben. Az összes adat ismeretében a tanulmány megállapítja, hogy az igazgatósági és felügyelő bizottsági 942 pozícióból 28-at töltenek be nők, így 3 százalékos a nők aránya. Ennek alapján elmondható, hogy a remélt áttörés még mindig nem következett be.
Valamivel jobb a helyzet, ha a top 200 vállalat felügyelő bizottsági helyeit vizsgáljuk meg, ott ugyanis 11,9 százalékos a nők aránya, ez 1,3 százalékpontos növekedést jelent 2011-ben 2010-hez képest. Viszont a cégek 27,6 százalékánál egyáltalán nincs női fb-tag. Üdítő kivételt néhány cég jelent: a DOUGLAS HOLDING AG esetében 16 fb-helyből 8 helyet nő tölt be, a NOWEDA esetében 9/4 (44 százalék), míg az IBM Deutschland-nál 12/5 (42 százalék) az arány.
A tőzsdei vállalatok adatait is megvizsgálta a DIW, 2010-ig csak a DAX-cégeket, de 2011-ben már az MDAX és az SDAX vállalatok adatait is összegyűjtötték.
A tőzsdei vállalatoknál a nagyobb nyilvánosság miatt a nyomás is erőteljesebb, ezért is mutathatnak kedvezőbb képet az adatok. Ezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy jobbak az arányok a tőzsdei cégek esetében, mint a top 200 vállalatnál.
A tendencia viszont nagyon lassú, ezért már a politikusok témájává is vált a helyzet. 2001-ben már volt egy megállapodás az akkori szövetségi kormány, a központi szervek, az ipar és a magánszektor között, de igazán semmi sem történt. 2009-ben a kormánykoalíció hangsúlyozta a nők esélyegyenlőségi jogait, majd 2011-ben felmerült a kvóta bevezetésének gondolata is, amely mellett lobbizott a női vállalkozók szövetsége. A kvótáról azonban még a kutatók véleménye is megoszlik. Von der Leyen Szövetségi Munkaügyi Miniszter úgynevezett rugalmas kvóta bevezetését javasolta, amely az önkéntességre helyezte volna a hangsúlyt. Észak-Rajna Vesztfáliában még törvényjavaslatot is benyújtottak, de végül a döntéshozók elutasították azt. Ha azonban Németország nem akar lemaradni az uniós stratégiában (2010-2015) kitűzött 25 százalékos céltól, akkor sürgős lépéseket kell tennie.
A DIW tanulmányának szerzői felvázolnak 5 stratégiai lépést is, amelyek elősegítik a nők számarányának növekedését.
1. A vállalat saját stratégiai céljának tekintse, hogy nőket nevezzen ki felsővezetőnek.
2. Fel kell vázolni egy menetrendet, amelynek betartását időről időre szükséges ellenőrizni. A folyamatnak külön felügyelőt kell rendelni, aki akár szankciókat is kilátásba helyezhet. Ennél a pontnál muszáj kiemelt szerepet kapniuk a HR-es kollégáknak és a felsővezetőknek.
3. A következő lépés a cég átláthatóságának biztosítása, mert ezzel növekedni fog az alkalmas pályázók köre. Ebbe a pontba sorolja a tanulmány azt is, hogy a fizetésekben is meg kell teremteni az esélyegyenlőséget.
4. A vállalati kommunikációban kapjon nagyobb hangsúlyt, hogy nőként is betölthető egyszerre több társadalmi szerep, a vezetői pozíció pedig elősegíti a személyes fejlődést. Ugyanakkor a kommunikációnak a férfi munkatársakról sem szabad elfeledkeznie, számukra érdemes a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését hangsúlyozni.
5. Végül az elemzés nyitottabb vállalati kultúrát javasol, amelyben megismertetik a nők életét, és megpróbálják lebontani a kialakult sztereotípiákat.
A jövő
A változás lassú, az igények azonban már megvannak, ezért a tanulmány azt javasolja távlati kitekintésében, hogy a kérdésben versenyhelyzetet kell teremteni a német vállalatok között, és így motiválni a cégvezetőket. Sürgetik a társadalmi elfogadást és a gyors fellépést is, mivel a hosszú távú demográfiai folyamatok miatt az elkövetkezendő években hiány lesz szakképzett munkaerőből Németországban. Így elengedhetetlen a gazdaság számára egy vállalható stratégia!
Az összeállításunk további cikkei:
„Emberi jog a részvétel a vezetésben” állítja az egyetemi docens
„A nők is útjában állnak saját előrejutásuknak”
Helle Thorning-Schmidt, az Unió elnöke Dánia miniszterelnöke
Legnézettebb Tartalmak
