Negyedéves felmérés

A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1073 vállalat válaszolt.

A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Lakáspiac: a vidéki lendület megtört

A jelen felmérés során a lakáspiaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) a fővárost és az ország egészét illetően ellentétes irányba mozdultak el áprilishoz képest. Míg a budapesti index csaknem 3 ponttal emelkedett, az ország egészére vonatkozó mutató bő 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 3, az országos 7 ponttal került lejjebb.

Az országos index 7 negyedéves mélypontra jutott. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban és a nyugati régióban javultak, a keletiben viszont romlottak. Budapesten csaknem minden lokáció esetében javultak a várakozások. Keleten csak a panellakások esetében nem történt romlás, nyugaton csak a családi házaknál volt pozitív elmozdulás.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások – január és április után – júliusban is romlottak valamelyest. Az előző negyedévhez képest mind a biztos (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót), mind a valószínű szándékú körben is csökkenés következett be.

Ezek a várakozások 7 negyedéves mélypontjukra estek vissza. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások intenzitása is csökkent némileg az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ez utóbbi téren a kivárás a meghatározó.

A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten nem sokat csökkentek az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Idén áprilisban a válaszadók 47 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most 38 százalékuk.

A stagnáló árakra számítók aránya ugyanekkor 50-ről 59 százalékra emelkedett. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés most is a 2-3 százalék közötti sávban helyezkedik el. A keleti és nyugati régióban a várható áremelkedés üteme gyakorlatilag nem változott (most is mindkettő 2 százalék körüli).

Építési telekpiac: dinamikus áremelkedés

A telekpiaci kilátások 2016 első negyedéve óta viszonylag keskeny sávban hullámoztak, s határozott derűlátást tükröztek. Mindez a júliusi felmérés során sem változott érdemben: a jelenlegi várakozások lényegében megfelelnek a hat hónappal ezelőttieknek.

A GKI telekpiaci indexeinek értéke a jelen felmérés során a fővárosra vonatkozóan 4, az ország egészét illetően 7 ponttal mérséklődött az előző felméréshez képest. Az építési telkek ára várhatóan 6-7 százalékkal emelkedik a következő egy esztendőben.

Irodapiac: a jókedv fennmaradt

Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2017. második negyedévében megközelítette a 87 százalékot, ami csaknem megegyezik az első negyedévivel, éves alapon pedig 2 pontos emelkedést jelez. Keleten az áprilisban mért 83 százalékos kihasználtság júliusra 78 százalékra csökkent, míg nyugaton 80-ról 85 százalékra nőtt e mutató értéke.

2017 júliusában a GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra vonatkozóan hibahatáron belül (azaz kevesebb, mint 1 ponttal), az ország egészére vonatkozó mutató bő 1 ponttal emelkedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

Éves összevetésben a budapesti jelzőszám 4, az országos 2 ponttal nőtt. Az irodapiacon tehát fennmaradt, sőt icipicit emelkedett a derűlátás. Budapesten és környékén a bérleti díjak 6 százalék körüli emelkedésére lehet számítani a következő egy évben, míg vidéken nem várható díjemelkedés.

Üzlethelyiség-piac: business as usual

A magyar kiskereskedelmi üzlethálózat alapterülete 2012 óta folyamatosan csökken. Az elmúlt hat évben csak 4 új bevásárlóközpontot adtak át. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt években dinamikus bővült és a várható kilátások is kedvezőek. Az erős verseny illetve a kormányzat kereskedelmi láncok korlátozására irányuló újra és újra erőre kapó tervei lényeges piacformáló tényezők.

A jelen felmérés során az üzlethelyiség-piaci indexek értéke a fővárosi agglomerációra vonatkozóan lényegében nem változott, míg az ország egészét jellemző mutató 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőtti szintet az előbbi jelzőszám 5, az utóbbi 8 ponttal haladja meg. A bérleti díjak Budapesten várhatóan 4 százalékkal nőhetnek, vidéken inkább stagnálásra lehet számítani.

Logisztikai ingatlanpiac: negatív korrekció

A logisztikai ingatlanok kihasználtsága az egy negyedévvel ezelőttihez képest nem változott érdemben. A kihasználtságot jellemző ráta a fővárosi agglomerációban jelenleg 84% (egy negyedévvel ezelőtt 86 százalék volt), a nyugati országrészben 84 százalék (áprilisban is ugyanennyi volt), a keleti régióban pedig 82 százalék (áprilisban 83 százalék volt). Egy évvel ezelőtt ez a három adat rendre 85, 86 és 80 százalék volt.

A bérlői érdeklődés óvatos emelkedése a fejlesztési tervekre jó hatással van, a következő 2-3 évben a korábbinál nagyobb léptékű raktár-beruházások kerülhetnek tető alá. A GKI raktárpiaci indexei az előző felmérés során tízéves csúcsra jutottak, a mostani eredmények negatív korrekcióra utalnak: a budapesti 7, az ország egészére vonatkozó csaknem 2 ponttal csökkent áprilishoz képest.

Éves összevetésben az előbbi 1, az utóbbi 7 pontos növekedést jelez. A bérleti díjak a következő egy évben várhatóan 3-4 százalékkal emelkedhetnek.