A tőzsdék minden bizonnyal előzetes vagy utólagos „mini krachhal” reagálnának, ha a görögök rendezetlen csődjét az EU részéről nem követné erőteljes válasz.

Görögország eldönti, hogy kilép az EU-ból, és egyetlen hitelkötelezettségét sem teljesíti. Ez ismét felveti a fertőződés kockázatát, s közben Európa perifériáin elszabadulnak a kamatok, és főként Spanyolország, Olaszország és Portugália kerül nagyobb nyomás alá. A piac (STOXX50 határidős árfolyama a pillanatnyi 2150-ről) visszatesztel a 2009-ben látott 1765-ös mélypontra, ami durván 20 százalékos korrekció. A krachra Európa szinte mindenütt tőkekontrollok bevezetésével, Görögország a drachma visszaállításával reagál.

Az euróövezet végül két részre szakad: a fiskális paktumot támogató országok a centrum új Európai Monetáris Uniójának tagjai maradnak, míg az olyan országok, mint pl. Görögország vagy akár a spanyolok és a portugálok leértékelésen esnek át, de ezt követően fizetőeszközüket az új euróhoz kötik tulajdonképpen ugyanúgy, ahogy Dánia köti pillanatnyilag az euróhoz a koronát. A munkanélküliség és a gazdaság helyzete 2013 felé közeledve jut mélypontra, de ezután viszonylag gyorsan aktivizálódnak a magánszektor megtakarításai, miközben a kormányok az állami fogyasztás visszafogására és a magánbefektetések ösztönzésére kényszerülnek.

Ez a feltehetőleg legszerényebb negatív költséggel járó amolyan gyorstapaszos megoldás, mert a görög eljárás mind a politikusok, mind a jegybankárok elé olyan „rossz példát” állít, amelyre aztán lehet ilyeténképpen hivatkozni: Most aztán tényleg szigorítani és reformálni kell, mert egyébként nagy baj lesz!

Befektetés a „bővítés-színlelés light verzió” forgatókönyv megvalósulása esetén

A készpénz a király! Úgy 25-50 százalékot készpénzben hagynánk – hogy ne kelljen félni, és hogy maradjon elég kapacitás pánik esetén részvényt vagy vállalatot venni. Ne feledjük, hogy a legnagyobb lehetőségek mindig akkor kínálkoznak, amikor az aggodalom a tetőfokára hág.

Lehet nyugdíj pozíciókra fedezeti ügyletet kötni azzal, hogy olyan általános indexen shortolunk CFD-t, mint a CAC-40 vagy az EURO STOXX-50, amit megtehetőnk helyi indexeken is. A shortolás soha ne terjedjen ki a portfólió teljes egészére, sőt még 50 százalékára sem, a normálistól eltérő megtérülés eshetősége ellen a 25 százalékos védekezés logikusnak látszik.

Így marad 25 százalékunk arra, hogy jobb minőségű vállalati kötényeket tartva az esetleges válság alatt is legyen jövedelmünk, és erőteljesek tudjunk maradni. Támaszt jelenthetnek az európai mag, például a német, a svéd és a dán állam hitelpapírjai is, bár hozamok nagyon sekélyek. Bizonyos tekintetben az állampapír az értéktőzsdén mindig is „ingyenes put” volt, hiszen a részvényárfolyamok gyengülésével párhuzamosan a kötvénypiac szinte rendre fel szokott pörögni.

Kapcsolódó anyagok: 

Görögország előtt szirtakizik Európa

Gyógyírként fogják fel a pénznyomtatást

Németország sem úszhatja meg olcsón

Forradalom, háború – visszaköszön a múlt