A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, maga a kiáradása. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb szállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.

Flóra köszöntése

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza, visszavezethető többek között a római floráliákra. Ezek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő vagy Viruló. Mivel a tavasz az új élet kezdete, ezért a húsvétkor szokásos tavaszköszöntés mellett elterjedt ez a hagyomány pünkösdkor is. Faluhelyen már kora hajnalban az ablakokba vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királyság

A pünkösdi királyság a középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette. Aki elnyerte a pünkösdi király megtisztelő címét, az minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt. Kiváltsága volt, hogy a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását pedig a közösség fizette ki a későbbiekben. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Pünkösdi királynéjárás

A pünkösdi királyné-járás hagyománya szerint eredetileg négy nagyobb lány (később több) körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő volt a legkisebb, a legszebb. Énekeltek és jókívánságokat ismételgettek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés

A pünkösdölés azt a hagyományt tartalmazta, hogy a pünkösdi király és királyné párosát a kíséretével jelenítették meg, de volt, ahol lakodalmi menet ment végig a falun menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló volt a pünkösdi királyné-járáshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományokat gyűjtött.

Csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált. Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösd szombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány.