Az elmúlt évek makrogazdasági folyamatairól beszélve nem lehet nem megemlíteni a jegybankok laza monetáris politikáját. Ennek legfőbb eleme az alacsony kamatkörnyezet, ami támogató mindenki számára, aki hitelt venne fel, azáltal pörgeti a gazdaságot. Az olcsó pénz korszakát éljük tehát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is követte a nyugati jegybankok példáját, így a 2012-ben még akár 8 %-os jegybanki alapkamatot 0,9 %-ra csökkentették fokozatosan. 2016 májusától kezdve évekig fentmaradt ez a szint, majd idén júniusban és júliusban 15-15 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a magyar jegybank Monetáris Tanácsa.

Az egyébként is igen gyenge forint árfolyama azonban az elmúlt hetekben jelentős esésen megy keresztül, ahogy az alábbi árfolyamgrafikonon is szemléletesen látható.

A forint árfolyamának gyengesége persze lehet jó (exportcégek nyereségének felfutása, olcsó (lenne) Magyarországon a turizmus), és lehet rossz is (infláció megugrása, esetleges deviza alapú magán- és állami hitelek).

Az elszálló forintárfolyamnak azonban befektetői szempontból nincs túl jó üzenete, illetve sérülékenyebbé teszi az országot, ha jelentős kilengéseket tapasztalunk, így érthető módon a jegybank is közbelépett.

Nem az alapkamatot emelte azonban a Monetáris Tanács. Sőt, nem is a Monetáris Tanács lépett, hanem az MNB igazgatósági hatáskörben emelte fel a nála elhelyezett egyhetes betétek kamatát 15 bázisponttal, 0,75 %-ra. Az előzőekben az volt a hagyományos tapasztalat, hogy megegyezett az egyhetes betét kamatlába, illetve a jegybanki alapkamat. A kettő között egyébként a jelképességet kivéve jelentős különbség nincs.

A döntés hatására hirtelen erősödésbe kapcsolt a forint, ami azonban a mai napra stagnálássá, iránykereséssé változott. Persze szemlélhetjük onnan is, hogy lehetséges, hogy a döntés hatására nem esett tovább a magyar fizetőeszköz árfolyama.

A központi bank céljaihoz ezzel a döntéssel nem kerültünk közelebb: 2 hónap telt el a kamatcsökkentés óta, most pedig a kamatemelés volt soron, igaz, mindkét irányba jelképes, 15 bázispontos mozgásról beszélhetünk. Kijelenthető ugyanakkor, hogyha árfolyamcélja nincs ia a jegybanknak, kifejezetten az alacsony kamatokat preferálja, ellenkező esetben ugyanis már az előző kamatvágásokat sem hajtotta volna végre a nyár folyamán.

A jegybanknak egy szűk mozgástéren belül kell tevékenykednie: a koronavírus mint az ő előrejelzésükből is látszik, a vártnál nagyobb ütést okoz a magyar gazdaságon, ami ellen kétségtelenül hatékony a támogató jegybanki politika, ugyanakkor az elszálló forintárfolyammal is kezdeni kell valamit az MNB-nek.

Minden estre érdemes nyomon követni a jegybank lépéseit azoknak is, akik nem kereskednek forinttal, ugyanis számos egyéb eszközre is értelemszerű teljesítményt gyakorol a magyar fizetőeszköz gyengélkedése, vagy esetleg erősödése.