Egy nemrégiben megjelent EU-s tanulmány adatai szerint 2011-ben körülbelül 193 milliárd euróra – azaz a magyar éves GDP körülbelül duplájára – rúgó bevételkiesés származott az áfaszabályok áthágásából és az elmaradt áfa-befizetésekből az uniós országokban – mutat rá a MAZARS összefoglalója. Magyarországon az áfa-csalások összege 2012-ben elérte az 1 milliárd eurót, ezért ennek a kérdésnek a kezelése kiemelt jelentőségű

„A belföldi adócsalások egyik hatékony ellenszere a fordított adózás kiterjesztése lehetne, de ennek jelenleg uniós korlátai vannak – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS Kft. szenior adómenedzsere. A fordított adózás előnye, hogy adóalanyok közötti ügyletek esetén a teljesítés után nem az értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó fizeti az áfát, hanem a vevő. Vagyis az eladó nem tüntet fel áfát a számláján, így nem tud mivel „eltűnni”. A vevő pedig a beszerzés után megállapítja mind a fizetendő, mind a levonható áfa összegét.

Áfa vagy csalfa?

A MAZARS szerint a fordított adózás azért optimális megoldás a visszaélések kezelésére, mert a csalók jelenleg éppen az általános forgalmi adó közvetett adó jellegét, illetve azt a folyamatot használják ki, amellyel a jogalkotó biztosítja, hogy az áfa összegét a termék vagy szolgáltatás végfelhasználói fizessék meg.

Ebben a folyamatban ugyanis az eladó áfával növelten bocsátja ki a számláját, a vevő az árban rendezi az áfát, amit majd az eladó bevall és megfizet az adóhatóságnak. Annak érdekében, hogy az áfa összege csak a fogyasztás végső stádiumában jelenjen meg ténylegesen az árban, a vevő bevallásban levonhatja az eladó számlájában megfizetett áfa összegét. Ha viszont a vevő által – a beszerzés során – megfizetett, majd levont áfát az eladó tudatosan nem vallja be és nem fizeti meg az adóhatóságnak, áfa-csalást hajt végre. Az ilyen cégek pedig általában ezt követően megszűnnek vagy értékesítik azokat, és mire az adóhatóságnak bármi is feltűnne, az érintettek eltűnnek, az áfa-összeg utólagos beszedésére pedig már nincs lehetőség – tette hozzá a jelentés.

„Sajnos az is gyakori, hogy ilyenkor az adóhatóság a gyanútlan vevőn akarja behajtani az eladó által elcsalt áfa összegét. Amennyiben ugyanis a vevő a befogadott számla tekintetében nem járt el kellő körültekintéssel, úgy az áfa levonására nem jogosult. Az ilyen megállapítások általános problémája pedig annak a komplex kérdésnek a tisztázása, hogy mit is kell érteni «kellő körültekintés» alatt” – mutatott rá Nyári Zsolt.

Játék határok nélkül

Szintén adócsalásra ad lehetőséget az áfa-rendszer azon jellemzője, hogy az országból kiszállított termékek (közösségi- vagy exportértékesítések) áfa-mentességet élveznek. Vagyis ezen értékesítések után az eladónak – szemben egy belföldi értékesítéssel – nem kell áfát fizetnie. Amennyiben az eladó közösségi értékesítésként „színlelve” adómentesen értékesíti a ténylegesen belföldön értékesített terméket, akkor ugyancsak adócsalást követ el.

Habár az adómentesség alkalmazásának megvannak a szigorú dokumentációs feltételei (kiszállítást igazoló dokumentáció, CMR, szállító levél, stb.), nem könnyű az eladó dolga. Számos esetben ugyanis nem is az eladó, hanem annak vevője jár el törvénytelenül. Míg a vevő a szerződésben a megvásárolt termékek kiszállítására vállal kötelezettséget, addig a valóságban az átvett termékeket belföldön értékesíti. S amennyiben kiderül, hogy az eladó nem volt eléggé körültekintő (mert például nem megfelelő dokumentációval rendelkezik), úgy az adómentesség jogosulatlan alkalmazása miatt tőle követeli az adóhatóság a 27%-os áfát.

„A két módszer ráadásul kombinálható is: a legjelentősebb költségvetési csalásokat azok az esetek okozzák, amikor a termék több adóalanyon keresztül, több tagállamban megfuvaroztatva tűnik el végül valahol az értékesítési láncolatban. Ezek elkerülésére – vagy legalábbis a következmények csökkentésére – csak úgy van lehetőség, ha a különböző tagállamok adóhatóságai szorosan együttműködnek az ilyen, adócsalás érdekében létrejött láncolatok felderítésében és felszámolásban” – foglalta össze Nyári Zsolt.

Eredetiből – fordítva

Magyarország bizonyos szolgáltatásokhoz és értékesítésekhez kapcsolódóan már bevezette a fordított adózást, ilyenek egyes építőiparral kapcsolatos szolgáltatások, illetve a használt ingatlan, a nevesített hulladékok, valamint mezőgazdasági termékek értékesítése.

„A lehetőségek korlátozottak. További területekre csak uniós engedéllyel lehetne kiterjeszteni és – bár számos tagállam már jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy újabb területeket, tevékenységeket vonna a fordított adózás hatálya alá – várhatóan még sokáig kell várni, hogy a fordított adózás általános érvényűvé váljon” – mutatott rá Nyári Zsolt.

A szakértő szerint bár hatékony eszköz lenne az adóelkerülés elleni harcban és ezzel jelentős pénz is spórolhatna a költségvetésnek, egy másik gyakori ellenérv a fordított adózás kiterjesztése ellen, hogy ideiglenesen csökkentené az áfa-rendszer költségvetést fenntartó hatását.

Ismerni kell a rendszert

A fordított adózás pontosabb adózási ismereteket is követel, mert az alkalmazására kijelölt speciális területek beazonosítása nem mindig egyszerű feladat.

„Általános probléma a fordított adózással érintett termékkör vagy szolgáltatás beazonosítása, illetve a pontatlan beazonosításból adódó kockázatok kivédése. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor az adóhatóság adóhiányt állapíthat meg a hibás félnél” – magyarázta Nyári Zsolt. Példaként említette, hogy nem mindig egyértelmű, hogy a földmunka vagy a kertépítés esetén alkalmazandó-e a fordított adózás.

Ha az eladó tévesen alkalmazza a fordított adózást, akkor azért büntetik meg, mert nem számolt fel áfát. Ha pedig az eladó áfásan számláz, bár fordítottan, áfa nélkül kellett volna, akkor a vevő azért büntethető, mert olyan áfát vont le, amelyet az eladónak – ha az ügylet fordított áfás – nem kellett volna felszámítania.