A lakásépítés első félévi növekményét az első negyedév kiugró adatait adják, közölte a hivatal. Az első negyedévben a használatba vett lakások száma 50,7, a kiadott új lakásépítési engedélyek száma 19,6, százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A második negyedévben csak 1 százalékkal több lakás épült, mint az előző év azonos időszakában, a kiadott építési engedélyek számának növekedése azonban az előző negyedévhez hasonló ütemben folytatódott.

2014 első félévében 3265 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 4009 volt.

Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29 százalékának felel meg.

Területi különbségek

Az új lakások számának alakulása jelentős területi különbségeket mutat: a tavalyi év első félévével összevetve idén eddig 18 százalékkal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47 százalékkal több a kisebb városokban és a községekben. A fővárosban ugyanekkor 16 százalékkal nőtt az átadott lakások száma.

Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés, 39, illetve 67 százalékra.

Az új lakásépítési engedélyek egynegyedét Győr-Moson-Sopron megyében adták ki, ahol 931 lakás építését tervezik. A Közép-Magyarországon kiadott 1500 építési engedély 28 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

Stabil építtetői kör

2014 első félévében az építtetői kör összetétele alig változott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57, a vállalkozások által építetteké pedig 41 százalék. Budapesten az összes lakás 72 százalékát építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 69 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlása is hasonló az előző év azonos időszakához. A lakások saját használatra 55, értékesítésre 42, bérbeadásra 3 százaléka épült. A használatba vett lakások 62 százalékának jogi személyiségű gazdasági társaságok voltak a kivitelezői, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 54, a többszintes, többlakásos épületeké 42 százalék, a lakóparki lakások aránya változatlanul 2 százalék.

Átlagos méretek

2014 első felében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 négyzetméter volt, 2 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban. A 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások aránya 39 százalékot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, míg a 60 négyzetméter alatti lakások aránya kissé emelkedett, 30-ról 34 százalékra. A vizsgált időszakban 482 lakás szűnt meg.

A üdülőket tekintve 90 épületben 127 üdülőegységet építettek és 144 üdülőépületben 197 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23 százalékkal nőtt az előző év első feléhez képest, az engedélyezett üdülőegységeké több mint kétszeresére emelkedett. Az új üdülők átlagos alapterülete 89 négyzetméter, 3 négyzetméterrel nagyobb ugyanezen időszakban.

A kiadott új építési engedélyek alapján 2308 lakóépület és 2560 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 11, a nem lakóépületeknél 10 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 21 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 4 százalékkal csökkent.