2024 december 19

Megnyitja a pénzcsapot az EKB

Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta az irányadó eurókamatot. Legutóbb 2014. szeptember 4-én 10 bázispontos csökkentéssel változtatott az alapkamaton az EKB.

Havi 60 milliárdért vásárolnak

A kamatdöntés indoklásában Mario Draghi elmondta, hogy a meglévő kötvényvásárlási programok kiegészítésével az új, összesen 60 milliárd eurós likviditásnövelő program euróövezeti állam- és magánkötvények vásárlására irányul majd. A programot az idén márciusban indítják és 2016 szeptemberében fejezik be.

Gyengül az euró

A bejelentést követően azonnal gyengült az euró a bankközi piacon, amely a forintpiacon is éreztette hatását: az euró jegyzése 315,50 forintról 314,54 forintra esett, a dollár viszont 1 forinttal 272,27 forintra erősödött. Az eurót 1,1550 dolláron jegyezték a bejelentés előtti 1,1640 dollárral szemben.

Mario Draghi rámutatott, hogy a kötvényvásárlási program keretösszegét 20 százalékban a nemzeti jegybankok között osztják meg közös kockázatviselés céljából. A jegybankok EKB-tőkerészesedésük arányában viselik majd a kötvényvásárlási kockázatokat. A kötvényvásárlások az euróövezeti monetáris politikai egységességének garantálása érdekében az EKB felügyelete alatt történnek majd – hangsúlyozta az EKB elnöke.

Annak elkerülésére, hogy a kötvényvásárlások torzítsák a piaci árfolyamokat, a vásárlásokat minden egyes kötvény esetében 25 százalékban, kibocsátónként pedig 33 százalékban maximalizálta az EKB.

El kell érni az inflációs célt

A kötvényvásárlás formájában bejelentett mennyiségi monetáris enyhítő intézkedésre az elhúzódó euróövezeti alacsony inflációs periódus miatt volt szükség – indokolta a döntést Mario Draghi. Az intézkedéstől az inflációs kilátások javulását, a két százalék közeli inflációs cél elérését várják.

A mennyiségi enyhítéssel a pénzügyi rendszerbe juttatott új pénz ideális esetben a kereskedelmi bankok közvetítésével a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelek révén a beruházások és a fogyasztás felfuttatásával a gazdasági növekedést szolgálja majd – hangsúlyozta az EKB elnöke.

Mario Draghi rámutatott, hogy az euróövezeti növekedés kockázatai a legutóbbi felmérés óta némileg enyhültek, és az olajárak csökkenése megerősítette valamelyest az euróövezeti gazdasági növekedés lendületét. Az infláció azonban az elkövetkező hónapokban még alacsony, vagy negatív marad, fokozatos növekedésére legfeljebb 2015 második felében lehet számítani.