A felperes bank – hasonlóan a többi pénzintézethez – keresetében kérte az eljárás felfüggesztését, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt azzal indokolta, hogy a vonatkozó törvény elfogadásának módja sérti az összhangot az alaptörvénnyel és a nemzetközi joggal, többek között azért, mert a jogalkotó nem konzultált az Európai Központi Bankkal. Ezt a törvényszék elutasította, ahogy a többi hasonló felperesi kérelem esetében is.

Pörögnek a perek

Ma a Porsche Bank Zrt. keresete mellett a Sberbank Magyarország Zrt., a Savaria Takarékszövetkezet, az Örkényi Takarékszövetkezet keresetét vitatták meg. Emellett az UniCredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Lombard Ingatlan Zrt., a Retail Prod Zrt. , az Erste Lakáslízing Zrt., az Aegon Magyarország Hitel Zrt. , a PSA Finance Hungary Zrt. , és az UniCredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt. kereseteit tárgyalták.

A törvényszék korábbi tájékoztatása szerint az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. A csaknem 80-ból 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék összesen 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a tárgyalás során kifejtette: nem tekinthetők tisztességesnek és így érvényesnek a szerződési feltételek, mivel nem felelnek meg a törvényben felsorolt elveknek. Kiemelte többek között a felmondhatóság, az egyértelmű megfogalmazás és az átláthatóság elvét.

A bank jogi képviselője hivatkozott arra, hogy a törvényben meghatározott hét alapelv nincs részletesen kimunkálva, így lehetetlen bizonyítási feladat elé állítja a pénzintézeteket. Hozzátette: a bírói függetlenség súlyosan sérül azzal, hogy az ügyben eljáró bírót a törvény megakadályozza abban, hogy a magyar jogrendszer más szabályait alkalmazza.

A bank jogi képviselője megjegyezte: a bank által alkalmazott kamatszámítási képlet megfelel az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, mivel alapvető matematikai számítások vannak csak benne, amelyeket szövegesen is meghatároztak. A szakmai fogalmak használata önmagában nem tisztességtelen.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a kamatváltozásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy az átlagos fogyasztó nem látja előre a kamatok változását, nem tudja felmérni annak következményeit, mértékét.

Hozzátette: a kereseti kérelem szerint a kamat szintje 2010. február 28-a után változott csak külső, objektív, a bank által nem befolyásolható módon változó piaci referenciakamathoz kötötten. A bank képviselője szerinte ezzel elismeri, hogy a bank csak 2010. február 28-a után került olyan helyzetbe, hogy az alapkamatát külső, objektív referenciakamathoz kösse.