Ukrajna és európai szövetségesei csütörtökön követelték, hogy minden béketárgyaláson részt vehessenek, miután Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és kijelentette, hogy Ukrajna nem kapja vissza minden elvesztett területét, és nem is csatlakozhat a NATO-hoz. A tárgyalások lehetősége felpezsdítette az orosz pénzügyi piacokat, de aggodalomra adott okot Ukrajnában és az európai szövetségesek között, akik attól tartanak, hogy az Egyesült Államok nélkülük kötne megállapodást. A cikk részletesen bemutatja a helyzet hátterét, a felek álláspontját, valamint a lehetséges következményeket.

Trump és Putin telefonbeszélgetése

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyben megvitatták a béketárgyalások lehetőségét. Trump kijelentette, hogy Ukrajna nem kapja vissza minden elvesztett területét, és nem is csatlakozhat a NATO-hoz. Ez a nyilatkozat aggodalomra adott okot Ukrajnában és az európai szövetségesek között, akik attól tartanak, hogy az Egyesült Államok nélkülük kötne megállapodást.

A Kreml szerint tervek készülnek Putyin és Trump találkozójára, amely esetleg Szaúd-Arábiában zajlana. Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Ukrajna „természetesen” részt vesz a béketárgyalásokon, de párhuzamosan kétoldalú tárgyalások is folynának az Egyesült Államok és Oroszország között.

Ukrajna és Európa reakciója

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna, mint szuverén állam, nem fogadhat el olyan megállapodásokat, amelyekben nem vesz részt. Zelenszkij szerint Putyin célja, hogy a tárgyalások kétoldalúak legyenek az Egyesült Államokkal, és fontos, hogy ez ne történjen meg.

Az európai vezetők is keményen reagáltak Trump békeindítványára. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője kijelentette, hogy bármilyen gyors megoldás „piszkos üzlet” lenne, és bírálta azokat a látszólagos engedményeket, amelyeket Trump már a tárgyalások kezdete előtt tett. Kallas szerint ez „békülékenység”, amely soha nem működött.

Az európai diplomaták szerint bármilyen megállapodás lehetetlen lenne kivitelezni, ha Ukrajna és az európai szövetségesek nem vesznek részt a tárgyalásokon. A miniszterek egyetértettek abban, hogy „nyílt és követelő párbeszédet” folytatnak az amerikai tisztségviselőkkel a pénteken kezdődő Müncheni Biztonsági Konferencián.

Trump békeindítványának részletei

Donald Trump szerdán telefonbeszélgetést folytatott Putyinnel, amely az első nyilvánosan ismert Fehér Házas hívás volt az orosz teljes körű invázió óta. Trump kijelentette, hogy mindkét fél békét akar, de egyértelművé tette, hogy Ukrajna nem számíthat arra, hogy visszakapja 2014-es határait, és nem is csatlakozhat a NATO-hoz. Ezenkívül Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem küld katonákat Ukrajnába, hogy részt vegyenek egy esetleges fegyverszüneti biztonsági erőben.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint a világnak szerencséje van, hogy Trump, a „bolygó legjobb tárgyalója” közvetíti a két fél között a béke megteremtését. A Kreml szóvivője, Peskov pedig azt mondta, hogy Moszkva lenyűgözte Trump hajlandósága a megállapodás keresésére.

A háború jelenlegi helyzete

Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajna Krím-félszigetét, és támogatta a keleti területeken zajló konfliktust, mielőtt 2022-ben teljes körű inváziót indított volna. Ukrajna 2022-ben visszaszorította az orosz csapatokat Kijev közeléből, és visszafoglalt jelentős területeket, de azóta lassan veszített területeket, miután 2023-as ellentámadása kudarcot vallott.

A háború során mindkét oldalon százezrek meghaltak vagy megsebesültek, és számos ukrán város romokban hever. A felek álláspontja azonban nem közeledett egymáshoz: Moszkva követeli, hogy Ukrajna adjon le több területet, és maradjon semleges, míg Kijev szerint az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk, és Ukrajnának NATO-hoz hasonló biztonsági garanciákat kell kapnia.