Új szelek fújnak – győztek Németországban a szociáldemokraták
Ez pedig annyit tesz, hogy a német választásokat az SPD szoros küzdelemben, a szavazatok 25, 7 százalékának begyűjtésével megnyerte. A második helyen a CDU-CSU alkotta, kereszténydemokrata, keresztényszociális unió végzett, a voksok 24,1 százalékát szerezték meg. A harmadik helyet a Grüne, azaz a Zöldek könyvelhették el a szavazatok 14,8 százalékával. Az FDP, a szabaddemokraták a voksok 11,5, a gyakran szélsőségesen jobboldalinak titulált AfD 10,3, a Linke, a Bal 4,9 százalékot kapott. Ez utóbbi az egykori NDK utódpárt számára azt jelenti, hogy elmaradt a a Bundestag-ba jutási küszöbtől. A német a törvények alapján azonban a képviselői minden bizonnyal ott ülhetnek a parlamentben, csak nem alakíthatnak frakciót.
Nagy nevek után szoros küzdelem
A német választások után az első kérdés: mi az oka annak, hogy a végére ilyen szorossá vált a küzdelem és a véreredmény? Az első lehetséges válasz kézenfekvő. A német keresztényszociális unió 1947 óta nem szerepelt ilyen rosszul parlamenti választásokon. Pedig történetét olyan személyiségek jelzik, mint Konrad Adenauer, Kurt Georg Kiesinger, Ludwig Erhard, az újabb időszakból Helmut Kohl, Angela Merkel, vagy régebben a CSU oldaláról a bajor Franz Josef Stauss. Igaz, a másik oldal is felmutatott Ferdinand Lassalle óta a többi között egy Willy Brandtot egy Helmut Schmidtet, vagy az újabb időkből egy Gerhard Schrödert.
A politikában azonban időről időre új személyiségekre van szükség. Ebből a szempontból kétségtelen, hogy a leköszönő kancellár, Agela Merkel a végére ,,kifáradt”. Még ennél is nagyobb gondot jelentett azonban, hogy a gyakran ,,Ossi”-ként is emlegetett kancellár mellett nemhogy új nemzedék, de a helyét betölteni képes jelölt sem nőtt fel. A választás erre is rámutatott: a kancellárjelölt, Armin Laschet rendre alulmaradt politikai ellenfeleivel szemben a vitákban.
Angela Merkel elfáradt
Ezekhez a diskurzosokhoz Angela Merkel sem tudott kellő támogatást nyújtani, sem fellépésével, sem politikájával, akit különösen az utolsó időszakban folyamatosan kritizáltak menekültpolitikája s nem utolsósorban a kelet-európai országokkal – elsősorban Lengyelországgal és Magyarországgal – szemben tanúsított túlzott ,,türelme” miatt.
A szoros eredmény oka mégis inkább Németország gazdasági és politikai stabiliásában rejlik. Vagyis abban, hogy az átlag német állampolgár nem gondolja azt, hogy a választások után valamiféle földcsuszamláshoz fogható változások jönnek. Legfeljebb abban bízik, hogy a nagy európai együttműködésben több juthat az eddigieknél a saját konyhára. Ez ugyanis a másik kérdés, ami miatt Angela Merkel és a kománya folyamatosan bírálatot kapott.
Hármas koalíció jöhet
A további kérdés: mi jön ezután? Politikailag a legvalószínűbb egy hármas koalíció az SPD vezetésével, amelyben a Grüne és az FDP vesznek részt. Ezt a vélekedést támasztják alá az említett pártok gyors nyilatkozatai, akik nem zárkóznak el, sőt készek egy ilyen koalícióra. Az új koalíció létrejöttére minden bizonnyal még egy ideig várni kell, amíg a pártok egyeztetik, összehangolják elképzeléseiket, politikai programjukat. Csak emlékeztetőül: ez a folyamat a korábbi német választásokon csaknem fél évig tartott
Nekünk magyaroknak sem mindegy, hogyan alakul a német politika. Nagy változásokra nem, legfeljebb hangsúlybeli különbségekre lehet számítani. Végtére az alap adott. A nagy, a meghatározó multik már régen megvetették a lábukat Magyarországon. Ha továbbra is megkapják az adó- és egyéb kedvezményeket, a milliárdos beruházási támogatásokat, szabadon kivihetik a profitjukat miért zúgolódnának? Egyébként is az ilyen jellegű problémákat, mint most is, színfalak mögött szokásos elintézni.
Joschka Fischer
Persze politikai téren bőven várhatók akár kemény csörték is. Elég csak az egykori német külügyminiszterre, az amúgy magyar származású ,,zöld” Joschka Fischerre és a vitákra emlékeznünk. Matematikailag többféle koalíció lehetséges Németországban. Az is biztos, hogy a zöldek ott lesznek valamelyikben.
Politikai fordulat, vagy korszakváltás?
Új szelek fújnak Németországban. Kérdés, hogy az Ókontinens legerősebb államában és gazdaságában és ezzel Európában is új korszakot nyitnak-e?