Az új törvény szankcionálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztességtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszeripari termékek előállítói. A tárcavezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megrendelések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtagadását. Köstinger hangsúlyozta, a nagykereskedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy almatermesztőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifizetetlenül visszaküld a termelőnek.

Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlethálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit. A miniszter hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kereskedők áremelés nélkül is többet tudnának fizetni a termelőknek. Nem a vállalatok növekvő nyeresége az elítélendő, hanem az, hogy „az ártárgyalások mindig a termelők rovására történnek” – mutatott rá. „Az értékteremtési lánc első és legfontosabb tagja – tudniillik a termelő, illetve a gyártó – fizeti meg az élelmiszerkonszernek évente növekvő nyereségét” – hangsúlyozta Köstinger – ismertette a távirati iroda.

Az új törvény ezen a rendszeren kíván változtatni, és igazságosabb részesedést óhajt biztosítani a mezőgazdasági őstermelőknek, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóinak. A törvény várhatóan 2022. január elsején lép életbe, és – az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálása mellett – rendelkezik egy független ombudsmanról is, aki a bejelentésekkel foglalkozik majd. A hatályba lépést követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek.