Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Moszkvában találkozik Steve Witkoff amerikai különmegbízottal. A Fehér Ház „nagyon optimistának” nevezte az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás tervét.
Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner, aki külső tanácsadóként vett részt a diplomáciai tárgyalásokon, várhatóan szintén részt vesz az eseményen. A csúcstalálkozóra kétnapos floridai tárgyalásokat követően került sor ukrán és amerikai tisztviselők, köztük Witkoff és Kushner között, amelyek célja az Amerikai Egyesült Államok által támogatott, Oroszország számára kedvező béketerv finomítása volt.
Zelenszkij szerint is konstruktívak a tárgyalások
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök konstruktívnak nevezte a tárgyalásokat, de hozzátette, hogy vannak még „nehéz kérdések, amelyeket meg kell oldani”.
Witkoff és Putyin találkozója délután, estefele várható – közölte Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője.
Zelenszkij hétfőn Párizsban, Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott találkozója után azt mondta, hogy Kijev prioritásai a béketárgyalásokon Ukrajna szuverenitásának megőrzése és az erős biztonsági garanciák biztosítása. Zelenszkij azt mondta, hogy a békemegállapodás „legnehezebb” eleme a területi kérdés, a Kreml pedig továbbra is nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy engedje át a még mindig ellenőrzött keleti területeket – amit Kijev régóta hangoztat, hogy soha nem fog megtenni.
A keddi moszkvai tárgyalásokra órákkal azután kerülhet sor, hogy orosz tisztviselők azt állították, hogy elfoglalták a stratégiailag kulcsfontosságú kelet-ukrajnai Pokrovszk városát, amelyet oroszul Krasznoarmejszkként ismernek, valamint az északkelet-ukrán határ menti Vovcsanszk várost.
Orosz területi követelések
Az ukránok nem ismerték el, hogy bármelyik város is Oroszország birtokába került, és a háború frontvonalát figyelő nyílt forráskódú hírszerzési projektek arra utaltak, hogy sem Vovcsanszkot, sem Pokrovszkot nem foglalta még el teljesen az orosz hadsereg.
Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője azt mondta, Oroszország közel másfél éve próbálja elfoglalni Pokrovszkot, és közzétett egy videót, amelyen Putyin a hétvégén egy parancsnoki állást látogat meg, és amelyben azt mondta, hogy Oroszország előrelépést ért el „egy fontos területen, mindannyian értjük, mennyire fontos”.
Tárgyalnak a hatalmak
Moszkvai útja előtt Witkoff megbeszélést folytatott Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Zelenszkijjel és Rüstem Umerovval, Ukrajna új főtárgyalójával, miközben több kulcsfontosságú európai vezető virtuálisan is részt vett a Zelenszkij-Macron találkozón.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn azt mondta, hogy a békemegállapodás tervezetét „nagyon finomították”, hozzátéve: „Azt hiszem, a kormányzat nagyon optimista.” Úgy folytatta: „De ami a részleteket illeti, a tárgyalókra bízom a döntét. De egészen jól érezzük magunkat, és reméljük, hogy ez a háború végre véget érhet.”
Putyin a múlt héten azt nyilatkozta, hogy látta az Egyesült Államok által benyújtott béketerv tervezetét. És hogy ez képezheti egy jövőbeli, a háború lezárásáról szóló megállapodás „alapját”.
A Kreml képviselői azonban később kétségeiket fejezték ki a javaslat elfogadásával kapcsolatban. Miután Kijev és európai szövetségesei kijelentették, hogy változtatásokat sikerült elérniük.
A novemberben köröztetett kezdeti amerikai-orosz béketerv-tervezet felháborodást keltett Kijevben és Európa-szerte. Amellett, hogy erősen elfogult Moszkva követeléseivel, azt is meghatározta, hogyan kell befektetni az európai pénzintézetekben jelenleg tartott több milliárd dolláros befagyasztott orosz vagyont. Valamint meghatározta az ukrán piacra jutás feltételeit Európában.
Macron hétfőn azt nyilatkozta, hogy „jelenleg nincs véglegesített béketerv”. Ragaszkodott ahhoz, hogy egy ilyen javaslatot csak Ukrajna és Európa közreműködésével lehessen kidolgozni. Azt mondta, hogy a területi engedmények kérdését „csak Zelenszkij elnök véglegesítheti”, és rámutatott, hogy a befagyasztott orosz vagyonnal, a biztonsági garanciákkal és Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos kérdésekbe be kell vonni az európai nemzeteket.
A francia vezető emellett méltatta a Trump-adminisztráció erőfeszítéseit a konfliktus lezárása érdekében. Az 2014-ben kezdődött Oroszország illegális Krím-félsziget annektálásával, majd 2022-ben Ukrajna teljes körű inváziójával.
Ez a hét „sorsdöntő” lehet
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy nyilatkozott, hogy ez a hét „sorsdöntő” lehet. Ám Moszkva csak azokkal akar tárgyalni, „akik csak felajánlanak nekik valamit azon felül, amijük már van”. Úgy folytatta: „Attól tartok, hogy minden nyomás a gyengébb oldalra fog nehezedni. Mert ez a könnyebb módja a háború megállításának, amikor Ukrajna megadja magát, de ez senkinek sem érdeke.”
Az elmúlt hónapokban Moszkva időnként úgy tűnt, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal a háború lezárásáról szóló megállapodás közvetítésében. De számos követelése közvetlenül ellentétes Ukrajna szuverenitásával, és Kijev elfogadhatatlannak tartja őket.
Míg a területi kérdés a fő vitapont, Kijev biztonsági garanciáinak kérdése is vitatottnak bizonyult. Kijev és európai partnerei olyan biztonsági garanciákat szeretnének Ukrajnának – például NATO-tagságot – adni, amelyek megvédenék az országot az újabb támadásoktól. Oroszország azonban hevesen ellenzi ezt, és Trump azt is kizárta, hogy Ukrajna csatlakozhasson a katonai szövetséghez.
