Egyetlen pont áll a német Bundestag napirendjén ezen a hétfőn: a kancellár elleni bizalmi szavazás, amamely valószínüleg vereséggel végződik.

A német ,,Alaptörvény 68. cikke értelmében bizalmat kérek”. Ezzel kapcsolatban a 2024. december 16-i, hétfői szavazás előtt kívánok nyilatkozni.” Ebben a helyzetban van Olaf Scholz német kancellár.

Ha minden a tervek szerint alakul, ma délután kezdődik az új választásokig a visszaszámlálás. Ezzel párhuzamosan sürgős tárgyalások kezdődhetnek a kormány és az Európai Unió között arról, hogy kívánnak-e közösen elfogadni az egyes projekteket. Az eljárás szokatlan, de mára ez a német politikai valóság része – állapítja meg a Spiegel politikai magazinban megjelent elemzésébgen  
Florian Gathmann és Jonas Schaible.

Sorsdöntő nap Németországban

Sorsdöntő nap a Bundestagban. Scholz beszédet mond, elmagyarázza, miért kéri a Bundestagot, hogy nyilvánítsa ki bizalmát. Valójában azt kéri, hogy vonja meg a bizalmát. Scholznak már nincs többsége, új választásokat akar, nincs más út.

Nem ő az első kancellár, aki ezt megtette. A Szövetségi Köztársaság történetének első évtizedeiben a bizalom kérdése nem játszott szerepet. A szociáldemokrata Willy Brandt nyújtotta be először 1972-ben.

Képviselői támogatását elveszítette, szociálliberális koalíciójának többsége pedig patthelyzetbe került. Fenyegetett a holtpont, ezért új választásokat akart előidézni. A Bundestag megvonta a bizalmát, de aztán megnyerte a választást.

Kilencven percet terveznek a vitára

A Bundestagban. ma 90 percet terveznek a vitára. Utána nem névtelenül, hanem név szerint szavaznak.

Így tudni fogja a közvéleméy, hogy ki fejezte ki bizalmát a kancellár iránt, és ki nem. Ez azért fontos, mert a kormánynak attól kell tartania. A Bundestag többsége tulajdonképpen egyértelmű: Scholz továbbra is az SPD-vel és a Zöldekkel kormányoz. Az FDP már nem része a szövetségnek.

Ha nem történik semmi váratlan, valamikor délután bejelentik: a Bundestag nem bízott Olaf Scholzban .

Scholz valószínűleg személyesen is hamar eljut a Bellevue-palotába. Ott javasolni fogja a szövetségi elnöknek a Bundestag feloszlatását.

Szigorúan véve még semmi sem dőlt el. Frank-Walter Steinmeier is beleszólhat. Steinmeiernek 21 napja van a Bundestag feloszlatására

A Bundestag frakcióinak elnökeivel is tárgyal majd, és elképzelhető, hogy még az AfD frakcióvezetői, Alice Weidel és Tino Chrupalla is kapnak találkozót az államfővel.

Valamikor három héten belül bejelenti a Bundestag feloszlatását, ami 60 napon belül új választásokat eredményez.

2025. február 23-án jön el az idő.

Németország – Piros-zöld kisebbségi kormány

Addig is a piros-zöld kisebbségi kormány kormányoz. Már nincs sok hét, amikor a Bundestag ténylegesen összeül, és dönthet valamit. A vörös-zöld kisebbségi kormány azonban továbbra is megpróbál többséget találni az egyes projektekhez – és mindenekelőtt az Unióhoz fordul ennek érdekében.

Eddig igyekezett ezt a lehető legjobban elkerülni. Nem akart abban a helyzetben lenni, hogy hagyja, hogy Scholz diktálja a kérdéseket, és ezzel segítse a kormányt a siker elérésében. Friedrich Merz kancellárjelölt azt mondta, nem ők a kormány pótkerekei – állapítják meg a szrezők írásukban.

Mindenekelőtt azt mondta, hogy nem bízik Scholzban. Először látni akarja, hogy valóban elmegy. Scholz most elvégezte ezt a részt. Ezentúl az Unió nem tagadhatja meg teljesen a tárgyalásokat.