A nyugati szankciókra adott válaszul Kína augusztus elejétől korlátozni fogja egyes, a félvezető áramkörök gyártásához szükséges alapanyagok exportját.

A pekingi kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint az ország stratégiai érdekeinek védelmében augusztus elsejétől engedélykötelessé válik a gallium (Ga) és germánium (Ge)nyersanyagok exportja. A kínai Caixin gazdaságkutató intézet kimutatása szerint 2022-ben sorrendben Japán, Németország és Hollandia volt a gallium termékek legnagyobb vásárlója, a germánium legnagyobb vásárlója pedig Japán, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok volt.

A világ germánium termelésének mintegy 60 százalékát Kína adja a kritikus nyersanyagok ágazatának európai szakmai képviselete a CRMA (Critical Raw Materials Alliance) adatai szerint. A termelés fennmaradó részét Kanada, Finnország és az Egyesült Államok adja. A germániumot főként a cinktermelés melléktermékeként állítják elő, vagy szén hamujából nyerik ki. A kínai vámhivatal kimutatása szerint Kína tavaly 43,7 tonna germániumot exportált.

A gallium nyomokban lelhető csak fel cink ércekben, főként bauxitból nyerik ki. A galliumot a bauxit alumíniumgyártási feldolgozása során állítják elő. Galliumot elektronikai felhasználáshoz szükséges tisztaságban előállítani a CRMA szerint csak alig néhány vállalat képes szerte a világon. Európában csak egy ilyen vállalat van, a többi mind japán vagy kínai.

A világ szükségletének 80 százalékát Kína fedezi. Kína tavaly 94 tonnát exportált, 25 százalékkal többet mint az előző évben. „A gallium és a germánium számos modern technológiai termék előállításhoz elengedhetetlenül szükséges ritkaföldfém” – mondta Peter Arkell, a Global Mining Association of China szakmai képviseleti szervezet igazgatója.