A felmérés szerint a fejlesztés alatt álló technológiák, kiváltképp a napenergia, a mesterséges intelligencia, valamint a fertőző betegségek megfékezése és a védőoltások kedvezően fogják befolyásolni az életet az elkövetkező 20 évben. A megkérdezettek tudományos-technológiai érdeklődése leginkább az egészségügyet és az orvosi ellátást, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet illetően erősödött.

A megkérdezettek érdeklődése fokozódott az új orvostudományi felfedezések iránt, ez az arány 2010 óta 82 százalékról 86 százalékra növekedett. Az európaiak pozitívan vélekedtek a tudósokról és meghatározó jellemzőiknek az intelligenciát (89 százalék), a megbízhatóságot (68 százalék) és az együttműködést (66 százalék) tartják. Több mint kétharmaduk (68 százalék) szerint a kutatóknak be kell avatkozniuk a politikai vitákba annak biztosítására, hogy a döntések tudományos bizonyítékok figyelembe vételével szülessenek.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók többsége a televízióból szerzi ismereteit a tudományos-technológiai fejleményekről (63 százalék), másodsorban online közösségi hálózatokról és blogokról (29 százalék), továbbá online vagy nyomtatott sajtótermékekből (24 százalék). A többség helyesnek tartja, ha nem csak tudósokat vonnak be a kutatásba és az innovációba, és ebben látja annak zálogát, hogy a tudomány és a technológia a társadalmi igényeken és értékeken (61 százalék) nyugodjon ismertette a távirati iroda.

A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) úgy véli, hogy a kormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy az új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek, és még ennél is többen (79 százalék) értenek egyet abban, hogy a kormányoknak az éghajlatváltozás szempontjából kedvező lépésekre kellene ösztönözniük a magánvállalatokat.