Alighanem a leginkább forró téma az összes részvénypiacon jelenleg az inflációtól való félelem. Erről már hónapok óta olvashatunk, illetve „társjelenségéről”, a hozamemelkedésről is sok szó esett már. Ha ránézünk akármelyik nagyobb részvényindex grafikonjára, akkor valóban láthatjuk is, hogy meglehetősen volatilis időszakot élünk, és valószínűleg ez még egy ideig velünk is marad. Ahhoz, hogy sikeresen meglovagoljuk a hullámokat, nem kerülhetjük ki jelenleg az inflációval kapcsolatos tematikát. Tekintsük át, hogy miért ilyen jelentős kérdés ez, és hogy mik a lehetséges forgatókönyvek!

Infláció-egy reális félelem

Az köztudott, hogy az infláció az árszínvonal átlagos alakulását hivatott lemérni egy adott országban. Ehhez a statisztikusok fogyasztói kosarat alakítanak ki, ami remélhetőleg közelítően jól reprezentálja az átlagos fogyasztó vásárlási szokásait. Az infláció egy szükséges jelenség, ezt érdemes rögtön leszögezni. Ösztönzi ugyanis a fogyasztást, az alacsony infláció mellett a kamatok is alacsonyak tudnak maradni, ami pedig a hitelfelvételt serkenti, ezáltal az egész gazdaságot is. Ha nem lenne infláció, vagy éppen csökkennének az árak (defláció) akkor a jellemzően magas kamatkörnyezet mellett inkább megtakarítanának az emberek, ami egy szint felett probléma-a gazdaság másik motorja ugyanis a fogyasztás.

De miért ennyire fontos a tőkepiacoknak az, hogyha emelkedik az infláció? Röviden a válasz az az, hogy azért, mert nagyon emelkedik. Ahogy említettük, az egészséges szintű infláció még hasznos is. A múlt heti adatok szerint ugyanakkor az Egyesült Államokban messze az egészséges szint feletti inflációt mértek. Áprilisban ugyanis 4,2 %-os volt az éves infláció, ami az elemzői várakozásokat is jóval meghaladta. A magas inflációval több probléma is van. Egyrészt kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet, és a lakosság körében is okozhat problémát-a bérből é fizetésből élőknek értelemszerűen nem barátja a magas infláció. Azonban itt még nem állhatunk meg.

Szigorítás jöhet

A másik probléma azonban ennél nagyobb. A Fed egyik fő feladata (a munkaerőpiac egyensúlyának fenntartása mellett) ugyanis az árstabilitás elérése és biztosítása. Márpedig a magas infláció ellen jegybanki eszközökkel szinte kizárólag a monetáris szigorítással lehet védekezni. Ez utóbbi valószínűleg kamatemelést is jelenthetne-aminek szükségességére Janet Yellen, jelenlegi amerikai pénzügyminiszter, korábbi jegybankelnök is utalt alig 2 héttel ezelőtt.

A kérdés most már úgy vetődik fel, hogy miért is annyira nagy probléma a monetáris szigorítás. A monetáris szigorítás eredménye a gazdaság fékezése, ezáltal pedig az infláció letörése. A tőzsdék számára ez több okból is ijesztő lehet. Egyrészt a gazdaság teljesítményének gyengülése (elvileg) hatással lehet a tőzsdékre, ott ugyanis azért mégiscsak a reálgazdasági cégek papírjaival kereskednek.

Másrészt a szigorítás csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat. Kevesebb hitel jár a magasabb kamatokkal, és ez rányomhatja a bélyegét a hitelből való tőzsdézés és befektetés mostanában divatos eszközére is. Lényegében arra kell gondoljunk, hogy várhatóan csökkenhet egy esetleges kamatemelés esetén a likviditás, ami pedig élteti a piacokat. Nem véletlenül él még az a félig igaz tézis, hogy a jegybanki politika tartja ilyen elképesztő magasságokban a részvénypiacokat. „Don’t fight the Fed”, ahogy a piaci mondás tartja-de mi van, ha nincs velünk a Fed?

Eshet(né)nek a piacok

A fentiek alapján egyértelműnek tűnhet, hogy a piacokra most bizony egy kiadós korrekció vár. Erősen csúcson a befektetői optimizmus, a vállalatok értékeltsége sok esetben soha nem látott szintre szökött, és itt is az ok az esésre, az infláció felbukkanása és kitörése. A helyzet alapesetben valóban lehetne ilyen egyszerű, de jelenleg különös időket élünk a tőkepiacokon is.

A tőzsdézésre csupán részvények folyamatos vételeként tekintő befektetői tömeget ugyanis látszólag 2 napnál tovább nem tudja zavarni még az emelkedő infláció sem. Így viszont vélhetően intézményiként sem éri meg kiszállni a piaci rallyból, hiszen úgyis a „buy the dip”, azaz a vedd meg a leszúrást jelenség uralkodik. Ráadásul a Fed is siet nyugtatni: egyik vezetőjük az inflációs adatok megjelenése után máris közölte, hogy ez nem érinti a jegybank laza monetáris politikáját, hiszen átmeneti jelenségről van szó.

A Fed persze a tőzsdék védelme mellett sem hagyhatja figyelmen kívül mandátumát, ezért tartós infláció esetén vélhetően lépni fog az amerikai központi bank. Amíg ez ki nem derül, addig viszont marad a találgatás-és a befektetők többsége is így lehet ezzel a heves, ellentétes irányú piaci mozgásokat látva.