A konzervatív politikai-gazdasági lap információi szerint Peking és Rijád aktívan egyeztet arról, hogy Szaúd-Arábia kínai olajexportjának legalább egy részét ne amerikai dollárban, hanem kínai jüanban bonyolítsa le. A jüan alapú olajszerződésekről már hat éve tárgyalnak a felek, de mindez új lendületet kapott az idén az ukrajnai háború, valamint amiatt, hogy a szaúdi vezetés egyre elégedetlenebb Washington közel-keleti politikájával. A WSJ ezzel összefüggésben felidézte, hogy Rijád egyrészt sérelmezi, amiért Washington nem támogatja eléggé a katonai beavatkozását a jemeni polgárháborúban, másrészt pedig kifogásolja azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya megállapodásra törekszik Szaúd-Arábia regionális riválisával, Iránnal a teheráni vezetés nukleáris programjáról.

Szaúd-Arábiát ezenfelül, a lap szerint, „megdöbbentette” az Egyesült Államok tavalyi csapatkivonása Afganisztánból. A globális olajkereskedelem mintegy 80 százalékát dollárban bonyolítják. Szaúd-Arábia 1974 óta kizárólag dollár alapú elszámolást követ az akkori amerikai elnök, Richard Nixon kormányzatával biztonsági garanciák fejében kötött megállapodás értelmében. Mindazonáltal Washington és Rijád kapcsolatai Joe Biden amerikai elnök kormányával megromlottak. Ezt látszik alátámasztani a WSJ napokkal ezelőtt közzétett értesülése is, miszerint Szaúd-Arábiában nem fogadják az amerikai elnök telefonhívását – ismertette a távirati iroda.

Kína a szaúdi olajexport több, mint negyedét vásárolja fel. Amennyiben az elszámolásokban áttérnének jüanra, az megerősítené a kínai fizetőeszközt. A jüan árfolyama máris megugrott. Kína 2018-ben vezetett be jüan alapú elszámolást olajszerződéseiben. A pekingi vezetés számára a dollár alapú fizetések kockázatosakká váltak az Egyesült Államok Iránt, illetve Oroszországot sújtó szankciói után. A WSJ felidézte, hogy a szaúdi-kínai közeledés jeleként a rijádi vezetés meghívta Hszi Csin-ping kínai elnököt az idén Szaúd-Arábiába.