Putyin Kínától kérhet segítséget, ez még Amerikának is fájhat
A két nagyhatalom vezetője csütörtökön találkozott az ukrán invázió kirobbanása óta először. Több mindent is meg kellett beszélniük, hiszen az orosz-ukrán háború mérlege kezd megbillenni, és az oroszoknak segítségre van szükségük. A mostani idők fogják csak igazán tesztelni a két ország „korlátok nélküli” együttműködését. Xi Jinping csütörtökön elmondta, hogy Kína készen áll, hogy Oroszországgal erőteljesen támogassák egymást az alapvető érdekekben. A két elnök Üzbegisztánban találkozott a Sanghaji Együttműködési Szervezet keretein belül.
Egy biztos, mindketten neheztelnek a Nyugat korábbi provokációi miatt. Az Egyesült Államok és szövetségesei nagy port kavartak már az orosz-ukrán háború előtt is, és Kína továbbra is a NATO-t hibáztatja, provokációja miatt. Pár héttel ezelőtt az amerikaiak is hasonlóan cselekedtek, amikor Kína többszörös figyelmeztetése ellenére Nancy Pelosi ellátogatott a tajvani vezetőkhöz. A közös ellenségük már megvan, és egyes források szerint együttműködésük alapját az Egyesült Államok legyengítése, illetve hatalmi pozíciójának megrendítése adja. Ezek után elfoglalják megérdemeltnek tartott helyüket a világ gazdaságai közt. Át akarják alakítani a világ struktúráját, és saját érdekeik szerint formálni azt. A két vezető megközelítése azonban nem lehetne különbözőbb. Bár Xi tervei közt is ott van Tajvan megtámadása, ő egy sokkal óvatosabb hozzáállást tanúsít, mint társa.
Putyin háborúja ugyanis felborította a globális ellátási láncokat és elindított egy gazdasági instabilitást, amely a világ valamennyi országát érintette, bele értve Kínát is. Sőt mi több, tovább rontotta Putyin hírnevét, felfedte országának katonai és gazdasági gyengeségét és szankciókat hozott az országra. Ezalatt Peking finom egyensúlyt tartott fent Moszkva és a Nyugat közt. Az energiában gazdag szomszédjának visszafogott támogatást nyújtott, fenntartva és bővítve a gazdasági kapcsolatot a két ország között. Mindezt anélkül, hogy támogatta volna a háborút, fegyvereket küldött volna, vagy sértette volna a nyugati szankciókat.
A mostani találkozó a februári szöges ellentéte volt
Putyin és Xi még az olimpiai játékok kezdetekor találkoztak, amikor az orosz elnök látogatása amolyan szívesség volt a kínai vezetőnek a játékok diplomáciai bojkottja miatt. Csütörtökön Szamarkandban azonban, az orosz elnök volt inkább az, aki komoly segítségre szorult, elismerve, hogy Kínának aggályai és kérdései vannak a háborúval kapcsolatban, amelyekre mindenképp választ kell adnia. Az ukrán háború és a nyugati szankciók eredményeként Kína most abban a helyzetben lesz, hogy előnyös energiaszerződéseket tud aláírni Oroszországgal, mivel Moszkva elveszítette legnagyobb energiapiacát, Európát. Az energiát máshová kell majd elszállítania, és az energiaéhes Kína erre tökéletes alany lehet.
Ettől eltekintve azonban Kínának kétségei vannak, ami az oroszokat illeti. Hatalmas veszteségek érték a katonai erejét, és a háborúnak továbbra sem látni a végét. Kínának megvan a maga baja, hiszen az ország fejlődése folyamatos lassulást mutat, összetűzésbe került a nyugattal Tajvan miatt, a koronavírus folyamatosan megnehezíti a mindennapokat és az októberi pártkongresszus is egyre közelebb van. Ezért egyes szakértők szerint mégsem olyan biztos, hogy a „korlátok nélküli” kapcsolat hű lesz a nevéhez. Nagy kérdés, hogy számíthat-e Oroszország konkrétabb támogatásra, hiszen Kína továbbra is igyekszik megőrizni a kényes egyensúlyt. Nem szeretné a sok probléma mellé még a nyugatot is magára haragítani. Jelenleg nincs azon állapotában az ország, hogy egy ilyen konfliktust is még elbírjon. Így tehát a harcok konkrét támogatása nem valószínű.
Putyin Kína alárendeltjévé válhat
Xi Jinping elnök már nem támogatja, hogy Moszkva úgy cselekedjen, ahogy azt kedve tartja. Egyes szakértők szerint egy egyenlőtlen partnerségről van szó, melyben Kína dominál. A találkozón Putyin „kedves régi barátjának” nevezte a kínai elnököt, aki kifejezte, hogy Peking kész együttműködni Oroszországgal, hogy támogatni tudják egymás alapvető érdekeit a kereskedelem, mezőgazdaság és az összeköttetés területein.
Forrás: washingtonpost.com; cnn.com; cnbc.com
Címlapkép: Shutterstock