Orosz-ukrán helyzet – dönteni kell a kínaiaknak
Az elemzők nem jósolnak fényes jövőt a kínai gazdaságnak, ha az ukrán válság eszkalálódik. Ez azért van, mivel Kína egyre mélyülő kapcsolatban van Oroszországgal. A kínai gazdaság egy nagyon nehéz éven van túl, hiszen a rengeteg korlátozás miatt a gazdasági növekedés lelassult. Mind az ingatlan, mind a technológiai szektorokban erősen lecsapott az állam. Azonban az ingatlanszektorban végzett munkájára már nagy szükség volt hiszen kezdett nagyon elfajulni a helyzet. Rengeteg ingatlanfejlesztőnek hatalmas adósságai voltak, és nem tudták teljesíteni fizetési kötelezettségeiket a túlságosan kockázatos hitelek miatt, amelyek szép számban mutatkoztak az iparágban. Azonban egy nagyon fontos iparágról van szó, amely több éve már a gazdaság mozgatórugójának számított. Eljött tehát az ideje, hogy rendbe szedjék az iparágat, hiszen ilyen instabil rendszerre nem lehet alapozni egy ekkora gazdaság fejlődését. A szigor viszont már kezd enyhülni, hiszen több részén is engedtek a szigorításoknak.
A gazdaság rendezése után jött az újabb megpróbáltatás
Most azonban a gazdaság egy újabb akadállyal néz szembe, miközben a feszültség az orosz-ukrán határon nő. Míg a két hatalom nemrégiben fokozta úgynevezett átfogó stratégiai partnerségét, Peking nem ajánlotta fel teljes támogatását Moszkva szomszédjának katonai bekerítéséhez. Peking attól tart, hogy az orosz-ukrán konfrontáció nem szolgálja Kína nemzeti érdekeit, miközben a nyugattal való kapcsolata egyre jobban romlik, gazdasága pedig lassuló félben van. Egy lehetséges orosz-ukrán konfrontáció tehát nagyban tesztelni fogja Peking és Moszkva közötti kapcsolatot. Abban az esetben, ha Kína félve a saját gazdaságára ható következményektől, engedelmességet tanúsítana a nyugat felé, az nem tenne jót kettejük kapcsolatának. „A kínai gazdaság gyors lehűlése miatt az elnök a belátható jövőben a gazdasági stabilitás fenntartására fog összpontosítani, amit Putyin esetleg nem lesz hajlandó tiszteletben tartani, mivel saját érdekeit helyezi előtérbe,” mondta Craig Singleton, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért nonprofit szervezet munkatársa. Hozzátette, hogy Kína és Oroszország számára hihetetlenül nehéz lesz összehangolni stratégiájukat.
Kínának fontos kapcsolatai is vannak Ukrajnával, amely visszafoghatja őket a katonai támogatástól
Kína szintén fontos pénzügyi kapcsolatokat ápol Ukrajnával. Kijev legnagyobb kereskedelmi partnere, és a két ország 2011 óta stratégiai partnerséggel rendelkezett. Ukrajna még Oroszország előtt csatlakozott a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, amely egy globális infrastrukturális terv. Ez egy több, mint hatvan országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv, mely politikai, gazdasági, védelmi célokat ötvöz. Miközben Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere is, a kapcsolat vélhetően az elmúlt évtizedek mélypontján van. Még így is viszont majd 10-szeresét exportálja Európába és az Egyesült Királyságba, mint Oroszországba. A kínai elnök az elmúlt hónapokban személyesen igyekezett megnyugtatni az Európával fenntartott kapcsolatokat, mert Kínának erős kapcsolatokra van szüksége, hogy sikeresen átvészelje a jelenlegi gazdasági vihart. Egyes elemzők úgy gondolják, hogy az elhúzódó háborús feszültségek leköthetik az Egyesült Államok figyelmét, ezzel Kínának több helyet biztosítva, hogy kiterjessze befolyását a régióban.
Mely területeken számíthat Oroszország támogatásra?
Kína diplomáciai és talán gazdasági szempontból is támogatná Oroszországot, ha az megtámadná Ukrajnát, rontva Peking amúgy is feszült kapcsolatát a nyugattal, de a katonai támogatást már nem biztosítaná. Az elemzők szerint Kína szinte biztosan nem akar katonailag részt venni a konfliktusban. Bár Kína és Oroszország egy kvázi szövetségre lépett, az óriási szomszédok közötti kapcsolatok messze nem tekinthetők olyan hivatalos szövetségnek, amely megkövetelné a csapatok küldését. Kína folyamatosan az ukrán válság békés megoldására helyezi a hangsúlyt. Ennek ellenére még így is nagy segítségére lehet Kína az oroszoknak. A szakértők szerint kibővítheti az Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködést, ezzel is tompítva a nyugat által ígért szankciók hatását invázió esetén. Hasonló történt miután Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, amikor több kínai állami bank, köztük a China Development Bank és az Export-Import Bank of China hiteleket nyújtott az orosz állami tulajdonban lévő bankoknak, amelyeket szankcionáltak a nyugati államok.
Forrás: reuters.com, voanews.com