Miután Magyarország júniusban a tervezettnél jóval több, 4 milliárd dollár értékű devizakötvényt tudott eladni nemzetközi piacokon, az Államadósság Kezelő Központ most újabb kibocsátásra készül – ezúttal Kínában. A „pandakötvény” néven ismert, kínai jüanban denominált állampapírt elsősorban kínai befektetőknek ajánlják, célja a költségvetés rugalmasságának növelése és a hazai devizaadósságkezelés finomhangolása.

Magyar pandakötvény jön új irányba nyit az ÁKK a kínai piac felé

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) mandátumot adott egy kínai renminbiben denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek szánt devizakötvény – úgynevezett „pandakötvény” – kibocsátására. A döntés a 2025 júliusában módosított állami finanszírozási terv alapján született, amely már számolt e konstrukció piacra vitelével – olvasható a sajtóközlemény az ÁKK oldalán.

A sikeres dollárkötvény után újabb lépés jön

A pandakötvény-kibocsátás szükségességét az indokolta, hogy az ÁKK június 16-án sikeresen hajtott végre dollárkötvény-kibocsátást és 4 milliárd dollár értékben vontak be forrást. Ez a tranzakció a hátralévő éves devizakibocsátási tervet teljesítette. Így az ÁKK aktualizálta a finanszírozási tervét annak érdekében, hogy a korábban már betervezett pandakötvény is piacra kerülhessen.

Likviditási tartalék és rugalmasság a fő cél

A közlemény szerint a kibocsátás fő célja a költségvetés likviditási tartalékainak növelése. Továbbá a finanszírozási stratégia biztonságosabbá és rugalmasabbá tétele. A pandakötvény bevezetése révén a magyar állam új befektetői köröket érhet el. Főleg az ázsiai pénzügyi piacokon, miközben lehetőség nyílhat a későbbi, kedvező feltételekkel történő devizakötvény-visszavásárlásokra is.

Mi az a pandakötvény, és miért fontos most?

A pandakötvény olyan, kínai jüanban denominált értékpapír, amelyet külföldi kibocsátók bocsátanak ki a kínai belső (onshore) piacon. Az ilyen kötvények lehetőséget biztosítanak a kibocsátóknak arra, hogy a kínai befektetői körből vonjanak be forrást, miközben diverzifikálják finanszírozási bázisukat. A magyar kormány számára ez a lépés új dimenziókat nyithat meg a nemzetközi pénzügyi jelenlét bővítésében.

A kibocsátás és az árazás időpontját a piaci körülmények határozzák meg. Az ÁKK kiemelte, hogy az év egészét tekintve a nettó devizakibocsátás nem fog változni a júniusi tervekhez képest. A cél tehát nem a további eladósodás, hanem a rugalmasság növelése és a kedvező piaci lehetőségek kiaknázása.

Ez a lépés hosszú távon akár megerősítheti Magyarország pozícióját az ázsiai kötvénypiacon, Továbbá újabb lehetőségeket teremthet a költségvetési mozgástér fenntartására, különösen a globálisan bizonytalan gazdasági környezetben.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Unsplash