A kínai vámszolgálat frissen közzétett adatai szerint behozatal dollárban számolt értéke 38,1 százalékkal nőtt márciusban éves összehasonlításban. Elemzők jóval mérsékeltebb, 23,3 százalékos bővülést vártak a január-februárban regisztrált 22,2 százalékos növekedés után. A behozatal ezzel immár a hatodik egymást követő hónapban nőtt, részben a tavalyi alacsony bázisadatok miatt. Tavaly márciusban a kínai bevitel 0,9 százalékkal csökkent.

A kivitel dollárban számolt értéke a vártnál alacsonyabb mértékben ugyan, de már a kilencedik egymást követő hónapban nőtt márciusban, 30,6 százalékkal bővülve. Elemzők 35,5 százalékos növekedést jósoltak a január-februári 60,6 százalékos bővülés után. Az exportadat alakulásában szintén közrejátszott a tavaly márciusi, 17,2 százalékos visszaesést tükröző bázis.

A kínai külkereskedelmi mérleg 13,80 milliárd dolláros többlettel zárt márciusban. Elemzők 52,05 milliárd dolláros
szufficitet vártak a január-februári 103,25 milliárd dolláros többlet után.

Az első negyedévben a kínai export 49 százalékkal, az import pedig 28 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi mérleg 116,35 milliárd dolláros szufficitet mutatott.

A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzőkés befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit.

Jüanban számolva az export értéke 20,7 százalékkal, az importé 27,7 százalékkal nőtt márciusban éves összevetésben. Kína ezzel márciusban 87,98 milliárd jüan kereskedelmi többletet halmozott fel. Az első negyedévben a kivitel 38,7 százalékkal, a behozatal 19,3 százalékkal bővült 2020 azonos időszakához képest, a kereskedelmi mérleg 759,29 milliárd jüanos többlettel zárt.

A dollárban denominált értékek alapján Kína az Európai Unióba irányuló exportja 56,7 százalékkal, az onnan származó importja pedig 33,0 százalékkal nőtt az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest. Az év első három hónapjában Kína és az EU teljes külkereskedelmi forgalmának értéke ezzel elérte a 183,6
dollárt, meghaladva a Kína és az Egyesült Államok közötti forgalom értékét, amely ugyanebben az időszakban 165,7 milliárd dollár volt. Az Európai Unió ezzel Kína második legnagyobb külkereskedelmi partnere volt az első negyedévben a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) után.

Li Kuj-ven, a kínai vámszolgálat szóvivője elmondta: az árucikkek az Egyesült Államok és más, jelentős gazdaságok által
alkalmazott monetáris könnyítések következtében megemelkedett árai segítették a kínai behozatal növekedését az első negyedévben. A South China Morning Post című hongkongi lap szerint Li hozzátette: bár számos pozitív tényező fennáll, a külső kihívások nem szűntek meg, ezért a külkereskedelem előtt hosszú út áll a növekedés stabilizálása felé.