India új kereskedelmi irányvonalat folytat a most kialakult Trump féle vám helyzetben – Elkerüli a protekcionizmus látszatát és új vámstratégiával a haza piacot erősíti a globális versenyben

India igyekszik elkerülni a protekcionizmus vádját – jelentette ki Tuhin Kanta Pandey indiai pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában, egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vámokat vetett ki a Kanadából, Mexikóból és Kínából érkező importárukra- jelent meg az indiai válasz a hétvégi amerikai vámhírekre a Reuters oldalán.

Csökkenő vámok, nyitottabb piacok

Pandey hangsúlyozta, hogy India nem kíván protekcionista politikát folytatni, ezért a frissen bemutatott költségvetés számos importvám csökkentését tartalmazza. Az intézkedések célja a hazai iparágak – például a textilipar és az autóipar – versenyképességének növelése.

• Alapvető áruk importvámja: 0-5% között
• Beruházási javak vámja: 7,5-10% között
• Magasabb adókategóriába tartozó tételek száma: kb. 10

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az iparágak fejlődésével a vámintézkedések fokozatosan megszűnnek, így India fokozatosan egyre nyitottabbá válik a globális piacok számára.

India vámstratégiája nemzetközi összehasonlításban

Ajay Srivastava, az indiai Global Trade Research Initiative gazdaságkutató intézet alapítója szerint azonban India átlagos vámtarifái még mindig magasabbak az Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Kínához képest. Bár a kormányzat csökkentette az alapvámok csúcsrátáit. De különböző pótdíjakat vetett ki az importra, ami azt jelenti, hogy a teljes adóteher továbbra is magas maradt.

Kereskedelmi egyensúly és globális versenyképesség

India célja, hogy olyan kiegyensúlyozott kereskedelmi stratégiát folytasson, amely egyszerre támogatja a hazai ipar fejlődését és ösztönzi a külföldi befektetéseket. A közeljövőben kiderül, hogy a vámcsökkentések milyen hatással lesznek a gazdaság versenyképességére és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock