2024 november 15

Energiaválság közben vírusválság – 21 millió embert zártak be Kínában

A világ második legnagyobb gazdaságában folyamatos kérdés a fejlődés, hiszen egész évben megpróbáltatások érték a gazdaságot. A kínai kormány nagyon szigorúan veszi a koronavírus terjedését, és zéró-covid stratégiát alkalmaznak. Ez azonban már idén tavasszal is nagy nyomás alá helyezte az országot. Akkor a kereskedelmi központ, Sanghaj került lezárás alá, több kisebb várossal együtt. A nemzetközi vállalatok nagyon nehéz időket éltek meg, hiszen Kína hatalmas összeköttetési csomópont, és a lezárások óriási késéseket okoztak. Sőt mi több felmerült, hogy az ország nagy valószínűséggel nem fogja elérni az 5,5 százalékos növekedését.

(www.shutterstock.com)

A következő áldozat Csengtu metropolisz

Csengtu, Kína délnyugati részén található metropolisz. A város az egyik legfontosabb gazdasági, közlekedési és kommunikációs központ nyugat-Kínában. A megaváros bezárása károsítja az üzleti és fogyasztói tevékenységet a térségben, és rontja a közérzetet az egész országban. A város 21 millió lakosának lezárása legalább négy napig fog tartani, de meghosszabbítható, ha további covid-eseteket fedeznek fel, ezzel valószínűleg visszaesést eredményezve a kiskereskedelem és az éttermi kiadások terén. A gyárakat és a vállalatokat is arra kényszerítheti, hogy bezárjanak, ha a személyzet nem tud dolgozni. Csengtu gazdasága a kínai nemzeti bruttó hazai termék 1,7 százalékát teszi ki, és a hatodik legnagyobb városnak számít. A város Szecsuan tartomány fővárosa, amelyet az elmúlt hetekben már súlyos aszályok és áradások sújtottak. A hőhullám okozta energiaválság néhány gyárat már bezárásra kényszerített az elmúlt hónapban.

(www.shutterstock.com)

Mennyit bír még el a gazdaság

A város bezárása újabb nagy csapást fog okozni a gazdaságnak, amely már két éve nem találja nyugalmát. Kezdődött a techcégek, majd az ingatlanfejlesztők szigorú szabályozásával, majd a koronavírus és az Evergrande botrány játszott főszerepet az ország jólétének megkeserítésében. Idén ez már a második súlyos lezárás, amit láthatunk. Bár a szakértők szerint ez most nem jár majd olyan káros következményekkel, mint a sanghaji eset, amely több hónapon keresztül tartotta rettegésben az ország lakóit, azért most is széleskörű hatással számolnak. Szerintük nem is közvetlen csapás fog most nagy gondot okozni, hanem a szentiment változása, és annak közvetett hatása a gazdaságra. Csengtu idén már meglehetősen gyenge gazdasági adatokról számolt be, a kiskereskedelmi forgalom az év első hét hónapjában szignifikáns csökkenést jegyzett, az állami bevételek is csökkentek, és az ipari termelés is veszített erejéből. Az év első hat hónapjában a város gazdasága csupán 3 százalékkal bővült, jócskán elmaradva a 2021 azonos időszakában tapasztalt 13,1 százaléktól.

(www.shutterstock.com)

Recessziós félelmek

A kínai gazdaság romlik. A recesszió kockázata nagymértékben megemelkedett, és a jelenlegi vezetés alatt a legoptimistább forgatókönyv a lassú növekedés lenne, sokkal lassabb, mint azt az utóbbi évtizedekben megszokhattuk. Vészjósló adatok kerültek ki. Kína gazdasági gyengélkedésének jelei uralják a legfrissebb hírjelentéseket. Az ifjúsági munkanélküliség közel 20 százalék volt 2022 júliusában. A lakás eladások 40 százalékkal csökkentek a múlt évi értékekhez képest. A GDP mindössze 0,4 százalékkal emelkedett az elmúlt négy negyedévben, összehasonlítva az 5,5 százalékos nemzeti céllal. Xi soha nem látta annyira szükségszerűnek a gazdasági növekedést, mint elődei, de a covid-19 kihívásai, még ennél is jobban átirányították figyelmét. Két politológus foglalta össze nagyon jól a mostani helyzetet, az, hogy Xi megtagadta a gazdasági logikát a politikai irányításban egy politikai és ideológiai ellenőrzést szolgáló stratégiának lehet tekinteni. A politikai kontroll mellett tehát csak másodrendű fontosságot élvez a gazdasági növekedés, ez miatt a fogyasztók és a vállalkozások is rosszabb helyzetbe kerülnek.

(www.shutterstock.com)

További fejtörést okoz Tajvan

Xi ezen gazdasággal és társadalommal szembeni autokratikus nézeteit szeretné ráerőltetni Tajvanra is. Az ottani nép azonban mindenáron szeretné ezt elkerülni. Ahogy az Egyesült Államok egyre jobban feszegette a határokat, Kína is bekeményített. Nagy kérdés lesz, hogy mit hoz a további konfliktus, hiszen pénteken napvilágot látott egy 1,1 milliárd dollár értékű csomag híre is. Ebben a csomagban az említett értékben adna el fegyvereket az Egyesült Államok Tajvannak. A világ lélegzetvisszafojtva várja Kína reakcióját.

Forrás: forbes.com; bloomberg.com

Címlapkép: Shutterstock