A japán statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek áprilisban az egy évvel korábbihoz képest, összhangban az elemzői várakozásokkal. Márciusban 0,2 százalékkal estek éves szinten az árak.

    Tavaly októberben mínusz 0,4 százalékkal 2016 szeptembere óta először került negatív tartományba az éves összevetésű árváltozás, és azóta is minden hónapban csökkenést mértek.

    A friss élelmiszerek árváltozása nélkül számolva áprilisban éves összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Elemzők 0,2 százalékos visszaesést vártak a márciusban mért ugyancsak 0,1 százalékos mérséklődés után.

    Az élelmiszereket és az energiát sem számolva 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, míg az előző hónapban még 0,3 százalékkal emelkedtek. Elemzők 0,5 százalékos növekedést vártak.

    A napokban közölt ipari termelési adatokból ráadásul az derült ki, hogy a feldolgozóipari vállalatok viszont a bekerülési árak emelkedésével szembesültek, miközben termelésük növekedésének üteme lassult.

    Ezek az adatok jól mutatják, hogy milyen nagy kihívást jelent a politikai döntéshozóknak a koronavírus-járvány újabb fellobbanásának megfékezése oly módon, hogy intézkedéseivel ne fékezze a gazdaságot, amelynek teljesítménye így is elmarad a járvány okozta válságból kilábaló nagy kereskedelmi partnereknek.

    Tom Learmouth, a Capital Economics Japánnal foglalkozó közgazdásza kiemelte, hogy áprilisban jórészt a mobiltelefon-tarifák zuhanása okozta az infláció csökkenését.

    A távközlési szolgáltatók rekordmértékben, 26,5 százalékkal csökkentették a mobilhasználati díjakat, miután a miniszterelnök a háztartások terheinek enyhítését szorgalmazta.

    Az energiaárak viszont 0,7 százalékkal emelkedtek áprilisban a nyersolajárak növekedése miatt, illetve az alacsony bázis hatására. Tavaly január óta először fordult elő, hogy az energiaárak emelkedni tudtak.

    A japán jegybank arra számít, hogy a 2022 márciusával végződő pénzügyi évben a fogyasztói árindex 0,1 százalékkal emelkedik, a következőben pedig 1,0 százalékkal, ami messze áll a 2 százalékos inflációs célszámtól.

    A jegybank több mint nyolc éve, 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A 2 százalékos inflációs célszámot csak a 2014-es pénzügyi évben sikerült elérni és meghaladni, azóta is túl alacsony az ütem.

    Japán bruttó hazai terméke (GDP) az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal csökkent január-márciusban az előző negyedévi 2,8 százalékos növekedés után. Az idei első három hónapban a tavaly második negyedévi óta első alkalommal csökkent a GDP, akkor a koronavírus-járvány első hulláma, most pedig egy újabb fertőzési hullám miatt. Mindkét esetben elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése miatt.