Ausztria bruttó hazai terméke 2020-ban 6,7 százalékkal esett vissza, jóval nagyobb mértékben a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válságban 2009-ben elszenvedett 3,8 százalékos csökkenésnél. Az osztrák gazdaság teljesítménycsökkenésénél kisebb mértékben, 4,6 százalékkal csökkent az ország legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország bruttó hazai terméke, és az Európai Unió GDP-csökkenése is kisebb volt, 5,9 százalékos az Eurostat adatai alapján.

Tobias Thomas, a Statistik Austria vezérigazgatója elmondta, hogy „a koronavírus-járvány teljes erővel telibe találta az osztrák gazdaságot” és szinte minden gazdasági ágazatban jelentős teljesítménycsökkenést okozott. A visszaesés a vendéglátást, a gasztronómiát, a kulturális és szórakoztatóipari rendezvényszervezőket, valamint a személyes kontaktust igénylő szolgáltatásokat érintette a legsúlyosabban.

„Idő közben azonban az osztrák gazdaság sikerrel vette a fordulatot és a második negyedév végére teljesítménye már megközelítette a válság előttit” – tette hozzá. A statisztikai intézet kimutatása szerint a feldolgozóiparban 5,6 százalékkal csökkent a teljesítmény, a szolgáltatásokban pedig 7,3 százalékkal. Az építőipar 3,0 százalékos csökkenéssel vészelte át a válságot. A szolgáltatóiparon belül a vendéglátás és a gasztronómia 40,1 százalékos visszaesést szenvedett el. A kulturális és szórakoztatóipari rendezvényszervezőknél 19,7 százalékos volt a visszaesés, a közlekedési szolgáltatásoknál pedig 13,0 százalékos. A kereskedelmi ágazatokban 4,2 százalékkal csökkent a teljesítmény, a pénzügyi és biztosítási ágazatokban viszont 5,1 százalékkal emelkedett.

A koronajárvány súlyosan érintette a gazdaság keresleti oldalát is. A fogyasztás 6,3 százalékkal, történelmi léptékben esett vissza. Ezen belül a lakossági fogyasztás 8,7 százalékkal. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások igénybe vétele esett vissza, de az olyan fogyasztási cikkeké is, mint a cipő és a ruházati cikkek. Az élelmiszerek fogyasztása azonban emelkedett. A beruházási javak kereslete 5,2 százalékkal csökkent, ezen belül a szállítási eszközöké a legnagyobb mértékben, 10,9 százalékkal. Az ipari gépek és berendezések kereslete 7,8 százalékkal csökkent, az építőipari kereslet viszont csak 3,7 százalékkal mérséklődött.

Az áruexport 7,8 százalékkal csökkent tavaly, az import pedig 6,4 százalékkal. A szolgáltatások exportja és importja ennél jóval nagyobb mértékben, 17,3 és 16,8 százalékkal csökkent – nem utolsó sorban az utazási korlátozások miatt. Munkaórában számítva 8,7 százalékkal csökkent tavaly Ausztriában az élőmunka teljesítménye. A válság társadalmi következményeinek kivédésére bevezetett olyan intézkedéseknek köszönhetően azonban, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, az állásban lévők és az önálló dolgozók száma mindössze 1,9 százalékkal, 90 ezerrel csökkent 4,7 millióra. https://www.statistik.at/web_de/presse/126770.html