Rekordütemű zuhanás után kilőtt a brit GDP
A brit statisztikai hivatal (ONS) előzetes becslése alapján ez azt is jelenti, hogy 2021 egészében 7,5 százalékkal – rekordütemben és az elemzői konszenzust meghaladó mértékben – nőtt a brit gazdaság teljesítménye a 2020-ban mért 9,4 százalékos, ugyancsak rekordütemű zuhanás után. Az elemzők az omikron koronavírus-variáns gyors terjedése miatt várták, hogy decemberben visszaesik a brit GDP-érték, de az előrejelzések átlaga az ONS pénteken ismertetett 0,2 százalékos becslésénél sokkal nagyobb mértékű, 0,5 százalékos havi összevetésű GDP-csökkenést valószínűsített a tavalyi utolsó hónapra – adta hírül a távirati iroda.
A statisztikai hivatal ismertetése szerint a tavalyi negyedik negyedévben a decemberi visszaeséssel együtt is 1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz mérve a brit hazai össztermék. A tavalyi negyedik negyedévben elért GDP-érték ugyanakkor még így is 0,4 százalékkal elmaradt a 2019 negyedik negyedévében – a nagy-britanniai koronavírus-járvány elhatalmasodása és az első korlátozások bevezetése előtti utolsó teljes negyedévben – mért szinttől. A brit kormány először 2020 márciusának végén rendelt el országos zárlatot a koronavírus-járvány megfékezése végett, és ez szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaság teljesítményében: 2020 második negyedévében 19,4 százalékkal, a 2020-as év egészében átlagosan 9,4 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék.
A 2020 második negyedévében és a 2020-as év egészében mért GDP-zuhanás egyaránt példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben. A brit hazai össztermék értéke 2020-ban a 2013-as szintre zuhant vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkja egyetlen év alatt hétévi növekedést emésztett fel. Paul Dales, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza a friss GDP-becslések pénteki ismertetése utáni gyorselemzésében kiemelte, hogy a tavalyi 7,5 százalékos egész éves növekedést éppen a 2020-ban mért 9,4 százalékos GDP-zuhanás bázisának összefüggésében kell szemlélni.
Dales szerint nem lehet kizárni, hogy a brit hazai össztermék havi összevetésben számolva januárban is csökkent, mivel az omikron koronavírus-variáns gyors terjedése miatt abban a hónapban maradt távol munkahelyétől a legtöbb alkalmazott. Az azóta beérkezett jelzőszámok azt mutatják, hogy az aktivitás a múlt hónap közepétől ismét élénkülni kezdett, de a magas infláció miatt a brit háztartási szektor elkölthető jövedelmi hányada az idén várhatóan 2 százalékkal csökken reálértéken, és ez már áprilistól ismét visszahúzó erőt gyakorol a gazdaság növekedésére – fogalmaz pénteki előrejelzésében a Capital Economics főközgazdásza.
Dales szerint azonban éppen az infláció meglódulása miatt kétséges, hogy ez a tényező megakadályozná a Bank of England további kamatemeléseit. Az elemző várakozása szerint a brit jegybank az idén a jelenlegi 0,50 százalékról 1,25 százalékra, jövőre 2,00 százalékra emelheti alapkamatát. A Bank of England először decemberben, majd februárban emelte alapkamatát, amely 0,10 százalékos kiinduló mélységi rekordról emelkedett a jelenleg érvényes 0,50 százalékra. A brit jegybank 2004 júniusa óta először emelt alapkamatot két egymást követő monetáris ülésen.