A várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát a Bank of England.

A brit jegybank csütörtöki bejelentése alapján a monetáris tanács az eddigi 5,25 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tizennégy kamatemelést hajtott végre azután, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett. Az így elért 5,25 százalékos alapkamat 15 éves csúcs. A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt ugyanakkor a második, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet: a tanács az előző, szeptemberi értekezleten is változatlanul hagyta az irányadó rátát – ismertette a távirati iroda.

A monetáris tanács kilenc tagja közül ezúttal hatan szavaztak a jelenlegi alapkamat fenntartására, hárman 25 bázispontos emelésre voksoltak. A novemberi kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött negyedéves pénzügypolitikai jelentés szerint a brit infláció még az idén jelentősen, 4,5 százalék körüli éves ütemre lassul, és jövőre még közelebb kerül a jegybank 2 százalékos inflációs céljához. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója csütörtöki sajtótájékoztatóján mindazonáltal kijelentette: „nagyon korai lenne még kamatcsökkentésekben gondolkodni”, mivel az infláció továbbra is túl magas. Bailey szerint a jegybank „elég hosszú ideig fogja elég magasan” tartani az alapkamatot ahhoz, hogy az infláció visszatérhessen a 2 százalékos célszintre.

Az éves szintű brit infláció tavaly szeptember és az idei év márciusa között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberben mért 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel. Szeptember volt a hatodik olyan hónap egymás után, amikor az éves inflációs ütem az egyszámjegyű tartományban járt. A tizenkét hónapra számolt szeptemberi infláció azonban a várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem az augusztusival azonos, 6,7 százalékos ütemen maradt, vagyis még mindig jóval több mint a háromszorosa volt a jegybanki célnak.

A Bank of England csütörtökön ismertetett új pénzügypolitikai jelentése ugyanakkor gyenge, jórészt stagnáló gazdasági teljesítményt valószínűsít a belátható előrejelzési távlatra. A brit jegybank szerint az idei harmadik negyedévben valószínűleg stagnált a brit hazai össztermék (GDP) értéke, és várhatóan a negyedik negyedévben is mindössze 0,1 százalékkal növekszik negyedéves összevetésben. A jelentés szerint a Bank of England azzal számol, hogy a brit gazdaság növekedési teljesítménye a 2026-ig szóló előrejelzési távlat első felében is stagnál, és középtávon is jelentősen elmarad a történelmi visszatekintésű átlagoktól. A brit jegybank pénzügypolitikai jelentése szerint a vállalatok körében végzett felmérés arra vall, hogy a brit áruexport mennyisége és a szolgáltatásexport értéke egyaránt csökkent az elmúlt egy évben, és ebben a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő kereskedelmi akadályoknak volt szerepe.