Lehet a szankciókkal háborút nyerni?

Ukrajna orosz inváziója számos nyugati nemzet által kiszabott szankciót hozott. Ezeket a korlátozásokat arra használja az adott fél, jelenlegi helyzetben a nyugati hatalmak, hogy a kifogásolható orosz magatartáson változtassanak. A szankciókra, mint katonai beavatkozás alternatívájára tekintenek. Az Egyesült Államok és Európa elkerülte a közvetlen katonai konfliktust Oroszországgal Ukrajna inváziója közepette, így szankciókkal igyekeznek megtörni az országot. Váratlanul gyors és erőteljes pénzügyi szankciókat vezettek be, ezzel sokkolták az ország gazdaságát és próbálják megakadályozni a pénzügyi intézeteket abban, hogy finanszírozni tudják a harcokat. Bár valószínűleg az oroszok számoltak hasonló korlátozásokkal, de nem azzal, hogy ilyen gyorsan elvágják pénzügyi rendszerüket. Az ország, amely a Krím-félsziget 2014-es inváziója óta szankciókkal szembesül, több mint 600 milliárd devizatartalékkal rendelkezik. Ezeket a tartalékokat kifejezetten a szankciók kivédésére építette fel. Ahogy a New York Times megjegyzi, ennek a pénznek a nagy része valójában nem Oroszországban van, hanem szerte a világ bankjaiban. Jelemleg nehézségei akadhatnak az országnak, ha szeretne ezekhez a pénzekhez hozzáférni. A szankciók természetesen fejfájást okoznak a kormánynak, azonban az ország népét is még nehezebb helyzetbe hozzák, mint eddig voltak.

A gazdasági szankciókat széles körben alkalmazzák, hatékonyságukról gyakran vitatkozhatnánk

A Kuvait 1990-es iraki megszállása elleni szigorú és egyetemes szankciók például megbénították az iraki gazdaságot. Minden külföldi vagyont befagyasztottak, és szinte az összes kereskedelmet leállították. Ez egyáltalán nem változtatta meg Irak diktátorának, Szaddám Huszeinnek a gondolkodásmódját. 2014-ben Oroszországgal szemben is már vezettek be szankciókat, amikor Putyin annektálta Ukrajna Krím régióját. Ezek a szankciók nem kényszerítették Oroszországot arra, hogy visszalépjen terveitől. Bár a jelenlegi nyugati szankciók valószínűleg nem kényszerítik Putyint arra, hogy megszakítsa ukrajnai invázióját, az orosz állampolgárok minden bizonnyal szenvedni fognak, különösen a szegény lakosság. A szankcióknak jelentős következményei lehetnek az élelmezésbiztonságra is. Például az Egyesült Államok Kuba elleni szankciói hozzájárultak a tápláló élelmiszerek elérhetőségének csökkenéséhez, valamint a felnőtt és idős lakosság fertőző betegségeinek és halálozásának növekedéséhez. Nagy kérdés tehát, hogy vajon Putyin kedve törik le hamarabb, vagy az ország gazdasága és vele együtt népessége fog összerogyni a szankciók alatt.