A piaci várakozásokat legyőzve, emelkedett az eurózóna GDP-je, ezzel nagyban csökkentve a recessziós félelmeket.

Az Eurostat kedden közzétett előzetes adatai szerint az eurózóna 0,1%-kal nőtt a negyedik negyedévben. A közgazdászok 0,1 százalékos csökkenésre számítottak. A legfrissebb adatok azt követően születtek, hogy az euróövezet a tavalyi harmadik negyedévben 0,3%-os GDP-növekedést könyvelhetett el.

Nincs könnyű helyzetben Európa

A régióra jelentős nyomás nehezedett Oroszország ukrajnai inváziója nyomán, mivel a magas élelmiszer- és energiaköltségek súlyosbították a régóta fennálló ellátási lánc szűk keresztmetszeteit. Tavaly közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a 20 tagú régió gazdasági recesszió előtt állhat.

Segítettek az energiaárak

Az energiaárak 2022 második felében csökkentek, ami némi enyhülést hozott az euróövezet tágabb értelemben vett gazdasági teljesítményére. Az előzetes adatok szerint az euróövezet a negyedik negyedévben várhatóan 1,9%-kal nőtt 2021 azonos időszakához képest.

„Az előzetes euróövezeti GDP-jelentés azt mutatja, hogy a negyedik negyedévben ismét lassult a gazdasági növekedés, de nem esett vissza teljesen, dacolva az üzleti felmérések üzenetével” – mondta Melanie Debono, a Pantheon Macroeconomics vezető európai közgazdásza az ügyfeleknek küldött e-mailben.

Németország félhet a recessziótól

Németország azonban meglepetést okoztak a számok. A legnagyobb európai gazdaság 2022 utolsó negyedévében 0,2%-kal zsugorodott, és az elemzők most arra számítanak, hogy Berlin recesszióba kerül.

„Németország valószínűleg sekély és rövid recesszióba lépett a negyedik negyedévben, amely az első negyedévben is kitart, mielőtt a gazdaság stabilizálódik a második negyedévben (idén)” – írta Salomon Fiedler, a Berenberg közgazdásza hétfői jegyzetében.

Olaszország, a régió harmadik legnagyobb gazdasága szintén negatív növekedést jelentett – 0,1%-os visszaesést a negyedik negyedévben. Róma és Berlin volt az egyik legerősebb kapcsolatban az orosz gázzal.

Folytatódhat a küzdelem

„A mai adatokat névértéken véve azt jelenti, hogy az eurózóna valószínűleg elkerülte a technikai recesszióba való belépést ebben a negyedévben. Ez felbátorítja az EKB-t, hogy folytassa a meredek szigorítást az infláció elleni küzdelem érdekében” – mondta Debono a Pantheon Macroeconomics-tól.

Az EKB csütörtökön ül össze és határozza meg a következő monetáris politikai lépéseit. A Reuters és a Factset által megkérdezett közgazdászok előrejelzése szerint a bank 50 bázispontos kamatemelésről fog megállapodni, amivel 2,5%-ra emelné az irányadó kamatlábat.

Nem úsztuk meg a recessziót

A piaci szereplők komoly figyelemmel követik Christine Lagarde EKB-elnököt, hátha kapnak támpontokat arra vonatkozóan, hogy hány további kamatemelésre kerülhet sor a következő hónapokban.

Egyes közgazdászok szerint az eurózóna még idén recesszióba kerülhet.

„Előre tekintve úgy gondoljuk, hogy az euróövezet (Írország kivételével) az idei év első felében recesszióba kerül, mivel az EKB gazdaságpolitikai szigorításának hatásai erősödnek, a háztartások küzdenek a megélhetési költségek válságával, a külső kereslet pedig továbbra is visszafogott marad” – írta Andrew Kenningham, a Capital Economics vezető európai közgazdásza kedden egy e-mailben.

„Ez azonban nem fogja eltántorítani az EKB-t a további kamatemelési terveitől, beleértve a csütörtöki 50 bázispontos emelést is” – tette hozzá.

Forrás: cnbc.com