Még egy hét sem telt el azóta, hogy egy nagyon szomorú geopolitika eseménysorozat indult el, de máris központi témává vált. A Hamász terrorista akciói Izrael ellen ugyanis háborúhoz vezettek, és azóta is szünet nélkül folyik a sokszor elképzelhetetlenül kegyetlen öldöklés. És közben Ukrajnáról sem szabad elfeledkeznünk, a szomszédunkban is tart ugyanis már több, mint másfél éve a háború. Ez a két tény pedig a tőkepiacokra is hatást gyakorolhat.

Háború és félelem

Fontos tény a tőzsdék mozgása kapcsán, hogy nem feltétlenül matematikailag kiszámolhatóak az árfolyamok, és nem is feltétlenül mindig a realitás tudja csak mozgatni a börzéket. Ha például egy tőzsdei cég kétszer akkora mérlegfőösszeggel, kétszer akkora profittal rendelkezik, mint korábban, abból egyáltalán nem következik, hogy az árfolyama is éppen a kétszerese lesz. Az is lehet, hogy valamely tényezők miatt, vagy csak simán egy nagy eladó tulajdonos miatt még esik is az árfolyama. Éppen ezért, amikor az izraeli és az ukrajnai háború tőzsdei hatásáról beszélünk, nem ragadhatunk le ott, hogy mely tőzsdei vállalatok működését érinti bárhogyan is a két katonai konfliktus közül valamelyik. Itt érkezünk el a kockázatkerülés és a piaci félelem fogalmaihoz.

 Ha ugyanis úgy tűnik, hogy geopolitikai kockázatok vannak, amikből akár nagyobb háború, ezért nagyobb gazdasági visszaesés lehet, akkor az már elegendő lehet a pesszimistább befektetői légkörhöz. Ugyanígy, ha mindkét konfliktus holnap megoldódna, valószínűleg örülnének a tőzsdék, holott messze nem biztos, hogy azonnali pozitív hatással jár ez az adott cégek kapcsán. A globalizációval járó összefonódások erősítik azt a hatást, hogy lokális háborúk és tőzsdei eséseket okozhatnak. A bonyolult szövetségi rendszerek miatt pedig már közel nem annyira lokális egy lokális konfliktus, mint a múltban. Érdemes ezért mindenképpen nyomon követnünk a geopolitikai eseményeket is, még ha távolinak is tűnnek.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!