A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15-20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót. „Soha nem volt még ilyen hosszú időn keresztül ennyire erős gázáremelkedés” – mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Kiemelte, hogy különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket.

Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható. „Nem látunk arra utaló jeleket, hogy az alapvető ármozgató tényezők változnának, ezért az árak valószínűleg még tovább emelkednek, és ez vonatkozik mind a villamos energiára, mind a gázra” – mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft – VIK) elemzője. A szervezetnek 300 tagvállalata van, amelyek együtt a németországi ipari energiafogyasztás nagyjából 80 százalékáért felelősek. Legtöbbjük csak rövid távon védett az energiaárak emelkedésével szemben.

A földgázra azonban számtalan ipari folyamatban van szükség, akár fűtőanyagként a technológiai hő előállításához, akár úgynevezett redukáló anyagként az acélgyártásban – emelte ki a Handelsblatt, rámutatva, hogy Németország földgázfogyasztásának egyharmadát az ipar teszi ki. A legnagyobb részarányt a vegyipar képviseli. Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. Ilyen például a Covestro, amelynek kiemelten fontos a megújuló forrásokból termelt villamos energia – magyarázta a cég egy szóvivője a Handelsblattnak.

A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására. A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak fölgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak. Ezért a vállalatot kétszeresen érinti az áremelkedés: egyrészt maga a magasabb gázár, másrészt a magasabb villamosenergia-költségek révén.

A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban. Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre – ismertette a távirati iroda.

A Verivox összehasonlító portál szerint ez évi 188 eurós többletköltséget eredményez egy családi ház fűtésénél. Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale – VZBV). A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben. A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök „csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat” – mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.

De vajon megállja-e a helyét az a tézis, hogy az oroszok szándékosan visszatartják a gázt, hogy a vitatott balti-tengeri gázvezetéket üzembe helyezhessék – vetette fel az üzleti lap, hozzátéve, hogy számos érv szól amellett, hogy az oroszok nem elkövetők, hanem inkább áldozatok, de a helyzet a kezükre játszik. Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik – Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy „a piac pontosan úgy működik, ahogyan azt az Európai Bizottság mindig is akarta”. Ez azt jelenti, hogy „nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált”. Ezért ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban – mondta Westphal.

„Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet” – mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása. Ezen tényezők közé tartozik, hogy az előző tél hidegebb volt az átlagosnál, ezért a németországi gáztárolók töltöttségi szintje történelmi mélyponton van.

Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.