Az év első felében csökkent a csődkérelmek száma és a hitelezők követeléseinek összege is jelentősen visszaesett Németországban; augusztusban azonban már emelkedett számuk az előző havihoz képest a német statisztikai hivatal hétfői jelentése alapján.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint augusztusban 6,6 százalékkal nőtt a bejelentett fizetésképtelenségek száma Németországban júliushoz képest. Júliusban az előző havihoz képest 4,2 százalékkal csökkent. Az év első feléről már végleges adatok állnak a Destatis rendelkezésére: az illetékes bíróságok 7113 bejelentett vállalati fizetésképtelenségről számoltak be, 4,0 százalékkal kevesebbről, mint 2021 első félévében. A hitelezők vállalati fizetésképtelenségekből származó követeléseit valamivel kevesebb mint 8,2 milliárd euróra tehető a csődbíróságok adatai szerint. A 2021-es első fél évben 31,8 milliárd euró körül állt a követelés, mivel több gazdaságilag jelentős vállalat vált fizetésképtelenné mint az idei első félévben. A legtöbb vállalati fizetésképtelenség 2022 első félévében az építőipari ágazatban volt, 1330 eset, 9,1 százalékkal több mint 2021 első felében. A második legtöbb eljárást a kereskedelemben indították, (beleértve a gépjárművek karbantartását és javítását) 1058-at, ami 5,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A világjárvány miatt esetleg bekövetkező csődhullám kivédése érdekében a kormány ideiglenesen felfüggesztette a túladósodás vagy fizetésképtelenné válás esetére a csődeljárási kérelem benyújtásának kötelezettségét. Tavaly május 1-jétől ismét teljes körűen alkalmazandó a fizetésképtelenségi kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettség. Az idei január 31-ig azonban még mindig voltak kivételek azon vállalkozások számára, amelyek tavaly nyáron nagy esőzések vagy áradások következtében károkat szenvedtek. Tavaly kevesebb vállalat csődje volt Németországban, mint a jelenlegi fizetésképtelenségi szabályok 1999-es bevezetése óta bármikor. A csődkérelmek statisztikai nyilvántartásában azonban figyelembe kell venni azonban, hogy az eljárások csak a csődbíróság első határozatát követően kerülnek be a statisztikába. Sok esetben a fizetésképtelenségi kérelem tényleges időpontja körülbelül három hónappal korábban van. Ezenkívül a fizetésképtelenségi statisztikák nem tükrözik az összes megszűnő vállalkozást, mivel a vállalkozások más okokból vagy az akut fizetési nehézségek kialakulása előtt is megszűnhetnek. Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle) gazdaságkutató intézet a csődkérelmek számának a növekedését feltételezi a legfrissebb adatok alapján. „Az alacsony fizetésképtelenségi számok hosszú időszaka után mostanra trendforduló következett be” – jelentette ki Steffen Müller, az IWH kutatója egy múlt heti nyilatkozatában. Ennek fő okai a meredeken emelkedő árak, például az energiaárak, valamint az ellátási láncok problémái -adta hírül az MTI.