Éles emelkedésnek indultak az élelmiszerárak

A koronavírus megtépázta a gazdaságokat, és még mielőtt felépülhettek volna belőle, jött az újabb csapás. A háború további nyomást helyez az amúgy is ingatag gazdaságokra. Oroszország Ukrajna elleni háborúja tehát számos új kockázatot halmozott fel a már meglévőkre. Az emelkedő olaj és gázárak mellett, amelyek hatással vannak az inflációra is, veszélybe kerültek az élelmiszer ellátási láncok. A mezőgazdaságban dolgozók az élelmiszerhiányra hívják fel a figyelmet. A toronymagas műtrágyaárak miatt a gazdálkodók világszerte csökkentik a használatát és ezzel együtt az ültetvények mennyiségét is. A műtrágya kulcsfontosságú a kukorica, a szója, a rizs és a búza magas hozamának megőrzéséhez. Ezekből alapból hiány lesz hiszen a háború súlytotta ország kérdéses, hogy mennyire tudja majd fenntartani a termelési volumenét. Oroszország és Ukrajna a globális búzatermés mintegy 30 százalékát adja. A két ország gazdasága a globális napraforgóolaj-kínálat több, mint felét, és a kukoricaexport körülbelül 20 százalékát teszik ki. Látható tehát, hogy mindketten nagy szerepet vállalnak az élelmiszerellátásban.

Kiket érinthet legjobban ez a probléma?

A növekvő globális infláció és a 2020-as összeomlás utáni egyenetlen gazdasági fellendülés, amely kiszélesítette a gazdag és szegény nemzetek közötti szakadékot, mind-mind kiemelkedő szerepet játszanak a 2022-es kockázatok hosszú listáján. A háború azonnali gazdasági hatásait erőteljesen érezhettük az árupiacokon. A hatás hasonló volt az 1970-es években tapasztalt olajsokkhoz. Annyi eltérést láthatunk, hogy ezúttal az élelmiszerárak is éles emelkedésnek indultak. Tisztában vagyunk vele, hogy a világjárvány súlyosan károsította a globális ellátási láncokat, és szárnyaló szállítási költségekhez vezetett. A kormányzati és jegybanki beavatkozás támogatta az aggregált keresletet, de keveset tett az aggregált kínálat javításáért. Ez az egyensúlyhiány növelte a költségeket, és megalapozta a globális infláció visszatérését. A háború okozta zavarok tovább rontották a kereskedelmi kapcsolatokat, és leállították a két kulcsfontosságú globális szolgáltató mezőgazdasági termelését. Ezen hatások természetesen az egész világon érezhetők lehetnek, azonban legjobban a fejlődő országok és azok szegényebb rétegei fogják a legnagyobb súlyát érezni a hiánynak. Sokkal magasabb árak lesznek az élelmiszerek és más alapvető áruk esetében.

Erősek a szankciók, egyre rosszabb helyzetben Oroszország

Az eddigi problémákhoz tartozik a pénzügyi piacok potenciális összeesése. Oroszországot erős szankciók érték melyek hatása csak most kezd kiteljesedni. Becslések szerint az ország GDP-je idén 8-15 százalékkal csökkenhet, míg az infláció elérheti a 20 százalékot. A szankciók időközben aláássák Moszkva képességét az adósságának rendezésére. Az Európa feletti befolyását továbbra is kihasználja az ország, és ezzel pénzeli a háborús szerkezetét. Az unió azonban sürgős lépéseket tesz annak érdekében, hogy minél gyorsabban, és minél nagyobb mértékben függetleníteni tudják magukat az oroszoktól. A gazdaság egyhamar nem is fog tudni helyreállni, hiszen várhatóan a szankciók továbbra is megmaradnak. Egy mostani összeomlás szintén főleg a feltörekvő piacokat, fejlődő gazdaságokat érintené legerősebben. Gyakran alábecsülik ezeket a hatásokat, mert olyan országokban fordulnak elő, amelyek nem szerepelnek a rivaldafényben. Ezekre a gazdaságokra pontosan a túl nagy, hogy kudarcba fulladjon kifejezés ellentéte igaz. Több gazdaság is pengeélen táncol, hiszen az infláció már sokkal magasabbnak, tartósabbnak és szélesebb körűnek bizonyul, mint amit a nagy központi bankok eredetileg lehetségesnek tartottak. A fejlett gazdaságok több, mint felében a 12 hónapos infláció 2022 februárjában 5 százalék felett tartózkodott.

Az étlapokon szereplő árakat folyamatosan frissíteni kell

Sok szolgáltatónak több emelést is végre kellett hajtania az élelmiszerárak inflációja miatt. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma szerint ezek a kihívások nem fognak hamarosan véget érni. Szerintük az élelmiszerbolt és az éttermi árak 2022-ben további emelkedést mutathatnak, 4,5-5,5 százalék körül. 2021-2022 februárja között az élelmiszerárak 7,9 százalékot gyarapodtak, amely 1981 júliusa óta a legnagyobb évi emelkedés. Az élelmiszerválságok újbóli megjelenésének kockázatát a világ számos részén, és az ezzel járó társadalmi zavargásokat nem szabad alábecsülni. A feltörekvő piacgazdaságok mintegy 80 százalékában 5 százalék feletti élelmiszerár-inflációt jegyezhettünk fel. Mivel a szegényebb háztartások bevételének nagyobb részét teszik ki az élelmiszer – és energiafelhasználások, ezért amint már említettük az itt érzékelt hatások sokkal rosszabbak lehetnek.