2024 november 14

A balti országok egy lépéssel távolabb kerültek az oroszoktól

Hosszabb ideje húzódik a vita, amelynek végső kiváltója az orosz-ukrán háború volt, hogy milyen módon függetlenítsék magukat az EU-s országok az orosz gáz alól. Eddig is fontos kérdés volt, azonban most igazán felgyorsultak az intézkedések. Európa főleg Amerika segítségét kérné, illetve az olyan nagy LNG importőrökét, mint Japán vagy Korea. Azt kérné tőlük, hogy az importok egy részét irányítsák a hiányban szenvedő Európa felé. Természetesen a kínálat biztosítása nagyon fontos, ha Európa szeretné tartani a tervét, mely szerint az év végére az orosz gáz kétharmadát szeretnék kiiktatni, azonban az infrastruktúra kiépítése is nagy fejtörést okoz. A gáz eljuttatása egyes országokba igazi kihívást jelent. Most azonban Lettország, Észtország és Litvánia is kijelentette, hogy leállítja az orosz gázimportot. Mindezt az orosz energiától való függés visszaszorítására irányuló európai erőfeszítések részeként tették. „Ha eddig is kétségek merültek fel afelől, hogy lehet-e bízni az oroszországi szállításokban, a jelenlegi események egyértelműen azt mutatják, hogy nincs többé bizalom,” jelentette ki Uldis Bariss, a Conexus Baltic Grid vezérigazgatója.

(www.shutterstock.com)

Úttörő lépés a balti országoktól

Elegük lett, hogy Putyin Oroszország energetikai státuszára helyezte a hangsúlyt, és ezzel próbálta sakkban tartani az országokat. Ahogy a háború halad előre, az orosz gazdaság egyre jobban megérzi a szankciókat. A hatások ellensúlyozása érdekében azt találta ki az orosz elnök, hogy rubel számlákat kell létrehozni az unió tagjainak, azért, hogy a gázért fizessenek. „Évekkel ezelőtt hazám olyan döntéseket hozott, amelyek ma fájdalom nélkül lehetővé teszik számunkra, hogy megszakítsuk az energiakapcsolatokat az agresszorral” jelentette ki a litván elnök. A többi országot továbbra is fenyegeti a gáz elzárása abban az esetben, ha nem tudnak fizetni. Az Egyesült Államok betiltotta az orosz olaj-és gázimportot. Az EU azonabn gázellátásának mintegy 40 százalékát Oroszországból kapta 2021-ben, ezért megtartotta a Moszkvából történő szállításokat. Nagy kérdés tehát, hogy ki lesz a következő, aki a balti államok példáját fogja, illetve tudja is majd követni.

(www.shutterstock.com)

Forrás: aljazeera.com

Címlapkép: Shutterstock