Kína közösségi médiáján olyan hajók képei jelentek meg, amelyek segítségével megszállhatnák Tajvant. Az acélkolosszusok a második világháborúra emlékeztetnek.

A második világháború leghíresebb képei közé tartoznak: 1944-ben a szövetséges partraszállító hajók közelítik meg Normandia tengerpartját, és a katonák előtt a rámpa  a háború egyik legbrutálisabb csatájába nyílik. Kevésbé ismertek azonban az „eperfák”, amelyek a sikeres invázió után az utánpótlást hivatottak biztosítani. Ezek a tengerbe épített rögtönzött kikötők voltak, és hosszú mólókat használtak az anyagok és a személyzet partra szállítására.

Úgy tűnik, hogy a koncepció megmaradt Kínában, amint azt a közösségi oldalak új képei mutatják. Az év elején jelentek meg műholdfelvételek a délkelet-kínai Guangzhou város építkezéséről. Most először kerültek nyilvánosságra videofelvételek. Hosszú, szürke hajókat mutat, amelyek úszó olajfúrótornyokra emlékeztetnek. Az orrából rámpák nyúlnak ki, mint vízszintes daruk a strand felé -számol be a Spiegel német politikai magazinban megjelent írásában  Cornelius Dieckmann és Oliver Imhof.

A jelek szerint Peking a mesterséges kikötőket használja fel, hogy felkészüljön egy esetleges tajvani invázióra.

„A Kínai Kommunista Párt új típusú teherhajót fejleszt” – mondta a tajvani védelmi minisztérium a SPIEGEL-nek. A koncepció az, hogy egy hosszú dokkolót használnak, hogy „lehetővé tegye a harci járművek és más járművek gyors kirakodását a leszállási műveletek támogatása érdekében”.

Jelenleg nincs jele a közeljövőben bekövetkező inváziónak. De a kínai rezsim rendszeresen harci szavakkal és katonai manőverekkel  fogalmazza meg igényét Tajvanra.

Peking kifejezetten elutasítja az erőszak alkalmazását. A szakértők között azonban ellentmondásos, hogy Kína katonai irányítása alá tudja-e vonni Tajvant. A szigetköztársaság földrajzi helyzetéből profitál. A kétéltű partraszállás a legveszélyesebb és legbonyolultabb műveletek közé tartozik. A Tajvan és a Kínai Népköztársaság közötti szoros – a Tajvani-szoros – természetes védelemként működik. Emellett csúcstechnológiás országként Tajvan rendelkezik a legmodernebb fegyverekkel, hogy megvédje magát az amerikai segítségnek köszönhetően.

Tajvanon csak néhány strand alkalmas az invázióra

A kínaiak számára nagy probléma, hogy a szigetállamnak csak kevés strandja  van. A kínai csapatok partraszállási helyei tehát kiszámíthatóak lennének. A mobilportok koncepciójával Peking láthatóan meg akarja szaporítani a lehetőségeit – mondja Benjamin Blandin geopolitikai szakértő, az Institut Catholique de Paris munkatársa.

A koncepció némileg eltér a második világháború szövetségeseiétől. Akkoriban egyszerűen dokkolóállomásokat építettek a vízbe. Innen a mólókon keresztül nehéz felszereléseket szállítottak a partra. Leszállóhajókon keresztül kiegészítették a logisztikát, de nem cserélték ki.

A kínai megközelítésben a hajók lehorgonyoznak a tengerben, majd hosszú felvonóhidakat húznak ki. Ezek alapvetően egy Mulberry kikötő és egy partraszálló hajó hibridjei. A jelek szerint több bárka is kiköthet egymás után, ahogy a most előkerült képek is mutatják. Három hajót és hidat mutatnak be. Összességében úgy tűnik, körülbelül 850 méter  hosszúak.

A hajók teljesen védtelennek tűnnek a képeken. Ez sebezhetővé teszi őket a drónok vagy tengeri aknák támadásaival szemben, bár méretük lehetővé teszi, hogy ellenálljanak a kisebb drónoknak, de valószínűleg sokkal nehezebb lesz megvédeni őket a tengeri drónokkal vagy a hajóellenes rakétákkal szemben. A kínaiaknak ezért hadihajókkal, aknamentesítő járművekkel és légvédelmi rendszerekkel együtt  kellene használniuk őket.

A kínai cenzorok online közzétették a felvételeket

A feltűnő az, hogy a képeket milyen nyíltan osztják meg a kínai közösségi oldalakon. Tehát a kommunikációról is van szó. Elemzők becslése szerint a kínai fegyveres erők 2027 előtt nem állnak készen egy invázióra. Hszi Csin-ping elnök azt az évet tűzte ki célul hadereje messzemenő modernizálására.

A képek továbbra is elérhetők a kínai közösségi médiában, amely egyébként szigorú cenzúra alatt áll. Egy közel egymillió követővel rendelkező katonai blogger, aki a videót a Weibo-ra, az X kínai megfelelőjére tette közzé, ezt írta  : „Felkészülés a leszállásra…”

A hajók számát tekintve már most is Kína rendelkezik a világ legnagyobb haditengerészetével, még az USA-t is megelőzve, bár minőségi különbségek vannak a Népköztársaság rovására. A Kínában zajló gazdasági visszaesés ellenére Peking folytatja a felfegyverkezést. Az Országos Népi Gyűlés éppen most döntött arról, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 7,2 százalékkal kell növelni a védelmi költségvetést. Li Qiang miniszterelnök munkajelentésében kijelentette, hogy  „határozottan előmozdítják Kína újraegyesítését”.

Tajvan nehéz helyzetben van. Nemcsak Donald Trump amerikai beiktatása nyugtalanította a tajpeji kormányt. Saját katonai finanszírozásuk is elakadhat. William Lai elnök bejelentette, hogy a védelmi költségvetést a jelenlegi 2,4 százalék körüli bruttó hazai termékről több mint 3 százalékra kívánja emelni. De mivel pártjának nincs többsége a parlamentben, a fegyverfejlesztés nehéznek bizonyul.

Legutóbb Lai éles beszédében  „ellenséges külső hatalomként” jellemezte a Kínai Népköztársaságot. Peking válaszul azt mondta, hogy felfedte „gonosz természetét”. Lai „veszélyes háborús és konfliktusos helyzet felé tereli Tajvant” emelik ki írásukban a szerzők.