Megszokott, hogy a makrogazdasági hírek jelentős hatást tudnak gyakorolni a tőzsdei árfolyamokra. Ezek közé tartozik például a munkanélküliségi ráta, az inflációs adat, a GDP adat, a munkanélküli segélykérelmek száma, az ipari termelésről, vagy éppen a kiskereskedelemről szóló statisztika. Nem egyértelmű ugyanakkor néha, hogy mi számít jó hírnek és mi számít rossz hírnek.

Kiváló munkaerőpiaci adat – tőzsdei esés

A múlt hét csütörtök volt igazán látványos példa a fenti jelenségre. Az Egyesült Államokból ugyanis egy igen feszes munkaerőpiacról árulkodó adat érkezett. A várakozásokhoz képest nagyobbat nőtt ugyanis júniusban a munkavállalók száma, sőt, az utóbbi egy évben az elmúlt hónapban lehetett a legnagyobb a növekedés. Alapvetően a magas foglalkoztatottsági ráta, az alacsony munkanélküliség jó hír a makrogazdasági folyamatok szempontjából. Értelemszerűen több jövedelmet tud termelni több munkavállaló, ezáltal a fogyasztás, végső soron pedig a gazdaság motorja is jobban pöröghet.

Ez azonban azt is jelenti, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed számára nagyobb a tér a monetáris szigorítás folytatására. Annak a gátja ugyanis leginkább az lehet, ha a recesszió réme fenyeget, vagyis negatív irányba haladnak a makrogazdasági folyamatok a növekedés szempontjából. A piac tehát ilyenkor drukkolhat annak, hogy inkább legyenek rosszabb makrogazdasági adatok, ha az megállítja a Fed döntéshozóit a további szigorításban.

Mi a jó hír?

A kamatok emelése és a mennyiségi lazítás kivezetése ugyanis rossz hír a tőzsde számára – drágul a hitelből való kereskedés, magasabb hozamokat eredményez a kötvényeknél és így tovább. Nagyon nem egyértelmű tehát, hogy mi számít jó és rossz hírnek a piacokon, többek között emiatt is indokolt a fokozott óvatosság, amikor el próbáljuk találni a irányt egyes termékek, vagy akár tőzsdeindexek esetében.

Címlapkép forrása: Shutterstock