Pénteken érkezett adat az amerikai foglalkoztatottságról. Az Egyesült Államokban áprilisban 253 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami jelentősebb mértékben felülmúlta az elemzői várakozásokat. A munkaerőpiac továbbra is nagyon feszes tehát a világ legnagyobb gazdaságában, ez pedig a Fed politikáját is alakíthatja. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézménynek ugyanis az Európában megszokottakkal ellentétben kettős mandátuma van. Nemcsak az árstabilitás elérése és fenntartása ugyanis a Fed feladata, hanem a teljes foglalkoztatottság felé való haladás is.

A Fednek egyszerre kell tehát figyelnie arra, hogy ne szaladjanak el az árak, és hogy kis túlzással mindenkinek legyen munkája, aki szeretne dolgozni. A kettőt ugyanakkor igen nehéz egyszerre elérni. Ha elszalad az infláció – mint például az utóbbi időben történt – ,a akkor a Fednek monetáris szigorítással kell reagálnia. A kamatok emelkedése ugyanakkor visszafogja a gazdasági növekedést. Ha pedig nincs gazdasági növekedés, akkor kevesebb új munkahely születik, egy recesszió esetén pedig jellemzően sokan el is veszítik az állásaikat. Máris nem teljesül a kettős mandátumból az egyik.

Ha viszont a Fed padlógázzal (például alacsony kamatokkal, eszközvásárlásokkal) segíti a gazdaságot, akkor jelentős növekedésre kell számítani. Ebben az esetben természetesen nem kell aggódni jelentős munkanélküliségtől. A rossz hír azonban az, hogy ez viszont magával húzza a bérek, a kereslet emelkedését, ami előbb, vagy utóbb, de inflációt szül. Megint csak nem teljesült a két mandátumból az egyik. A Fed döntéshozóinak tehát a szó szoros értelmében az arany középutat kell, hogy megtalálják a monetáris politika alakítása során. Az erre való törekvést láthattuk az elmúlt hónapokban is, és valószínűleg a nemzetközi piaci hangulatot továbbra is alapvetően befolyásolja majd, hogy a Fed képes-e legyőzni az inflációt úgy, hogy ahhoz nem kell teljes mértékben feláldozni a gazdasági növekedést.

Címlapkép forrása: Shutterstock