Hosszú hónapok óta a gazdasággal kapcsolatos témák közül talán a legkiemelkedőbb, hogy milyen inflációs helyzet van ma Magyarországon, és mik erre a megoldási lehetőségek. Hazánkban az MNB már június óta fokozatosan emeli az alapkamatot, hogy megfékezze a pénzromlást; szeptemberben viszont még 5,5 %-kal kilencéves csúcson volt az infláció. Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban is – a tengerentúlon azonban még tart a vita a szigorítás szükségességéről.

Felállt a gazdaság, kilőtt az infláció

Az árszínvonal gyors ütemű emelkedésének az USA-ban is teljesen hasonló okai vannak, mint Magyarországon. Az oltások révén feloldották a gazdaságot érintő korlátozások túlnyomó többségét, emiatt pedig megugrott a kereslet – elköltésre kerülnek a korábban a vírus alatt felhalmozott tartalékok. Ráadásul a szövetségi kormány és a jegybank egyaránt a gazdaságot élénkítő politikát folytat, ami csak gyorsítja a gazdasági növekedést, de ezzel párhuzamosan növeli az inflációt is.

Szeptemberben a fenti folyamatok eredőjeként 5,4 %-kal nőttek az árak az Egyesült Államokban az egy évvel korábbi helyzethez képest. A drágulás ott is leginkább a bérből élőket sújtja, de persze leginkább azokat, akik még mindig nem kaphatták vissza az állásaikat  járvány után.

Jöhet a szigor?

A tizenhárom éves csúcs miatt egyre többekben fogalmazódik meg, hogy  itt lenne az ideje a Fednek beavatkoznia, például a kötvényvásárlási programjának lassításával, vagy kivezetésével. Legkorábban novemberben születhet erről döntés, a hónap elején megtartásra kerülő Fed ülésre ezért kiemelt figyelem fog várhatóan összpontosulni.

Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy biztosan szigorítás jön, ugyanis a Fed egy ideje jelzi már, hogy átmenetileg 2 %-ot meghaladó inflációt is tolerál a gazdasági kilábalás gyorsaságának érdekében. Az amerikai központi banknak azonban az árstabilitás elérése és fenntartása is a mandátuma, így tartósan magas pénzromlás esetén aligha kerülhető el a monetáris szigorítás. Amennyiben ez bekövetkezik, valószínűleg rossz hírként lesz értelmezhető a tőkepiacok számára. Gyengülhet ugyanis a „don’t fight the Fed” elv, mely szerint felesleges az emelkedés ellen fogadni, hiszen az extrán laza monetáris politika biztosítja a tőzsdék folyamatos menetelését.