A török jegybank monetáris politikai bizottsága csütörtökön 2 teljes százalékponttal, 16 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot. Elemzők 50 bázispontos csökkentésre számítottak a szeptemberben végrehajtott egy százalékpontos kamatvágás után. Elemzők előre figyelmeztettek, hogy a további kamatcsökkentések még tovább gyengíthetik a török lírát és szíthatják az inflációt – adta hírül a távirati iroda.

A meredek kamatcsökkentés hírére újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama: a dollárért 9,47 lírát, az euróért pedig már több mint 11 lírát kellett adni a nemzetközi bankközi devizapiacon. Szűk egy órával a döntés kihirdetése után a dollár 2,25 százalékos pluszban, 9,4168 lírán, az euró pedig 2,16 százalékos pluszban, 10,9600 lírán forgott. A tanácskozás kiadott közleményében a monetáris politikai bizottság azzal magyarázta döntését, hogy az infláció közelmúltbeli erősödése átmeneti tényezőknek tudható be, ráadásul a magas kamatlábak a tervezettnél nagyobb mértékben fogták vissza a hitelezést és a belső keresletet.

A testület arra figyelmeztetett, hogy a kínálati oldalról jelentkező átmeneti tényezők az év végéig korlátozott teret hagynak az irányadó kamatláb további csökkentésére. A legfrissebb, szeptemberi adatok az infláció gyorsulásáról tanúskodtak. A fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme két és fél éves csúcsra, 19,58 százalékra gyorsult az augusztusban mért 19,25 százalékról. Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció.

A török líra gyengesége és a nyersanyagárak elszabadulása mellett fűtötte az inflációt a monetáris politika hitelességének megfogyatkozása is. Minden jel szerint visszájára sült el, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök nyomására a jegybank kamatot csökkentett szeptemberben. Az infláció tovább szárnyalt, a török líra pedig újabb történelmi mélypontokra gyengült a dollárral szemben. Erdogan elnöknek meggyőződése, hogy egy erős kamatcsökkentés felpörgetné a gazdaságot, így hónapok óta nyomást gyakorol a központi bankra, hogy monetáris ösztönző intézkedésekkel támogassa a hitelezést, az exportot és a munkahelyteremtést.

A jegybank monetáris politikai bizottsága végül szeptemberben 1 teljes százalékponttal 18 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot, miután az előző öt ülésén egyikén sem változtatott rajta. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék. A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait.

A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt, és hátráltatták a munkahelyteremtést.