A világ két legnagyobb gazdaságának vezetői közötti ritka személyes találkozóra kerül sor a hétfői napon, amit sokan a következő hidegháborús időszak első globális csúcstalálkozójának neveznek. Joe Biden elnök hétfőn leül tárgyalni Xi Jinping kínai vezetővel a G20-ak indonéziai találkozóján. Utoljára még Trump volt, aki kezet rázott amerikai elnökként a kínai vezetővel még a járvány előtti hónapokban. Peking és Washington közötti kapcsolatok akkoriban annak ellenére, hogy súrlódásokat tapasztaltak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések miatt, sokkal szilárdabb talajon álltak, mint most.

Az Egyesült Államok és Kína között az utóbbi időben egyre komolyabb ellentét alakult ki. Akár az Ukrán háborús helyzetet nézzük, akár a tajvani feszültségeket, valahogy a két nagyhatalom érdekei folyamatosan szembe ütköznek egymással. Feltehetőleg a kínaiak azért kötöttek korlátlan barátságot az oroszokkal, mert nem értenek egyet Amerika nézeteivel, és egy új világrendet szeretnének bevezetni.

A történések mozgatórugói

Az USA-nak köszönhetően tudja továbbra is védeni országát az ukrán hadsereg, hiszen komoly segélycsomagokkal látták el a háború súlytotta országot. Kína viszont az orosz gazdaság egybetartásán munkálkodik. Hasonló a helyzet a Tajvannal kapcsolatos kérdésekben is. Kína szeretné magáénak tudni a szigetországot, azonban az Egyesült Államok kijelentette, hogy akár fegyveres erőkkel is képes megvédeni pozícióját. Manapság a bizalom egyre alacsonyabb, és a viták továbbra is jelen vannak az olyan területeken, mint a kereskedelem, a technológia, a biztonság és az ideológia.

Megegyezés esélyei alacsonyak, a feszültség viszont egyre magasabb

Biden külpolitikájának középpontjában a Kína által észlelt fenyegetések elleni küzdelem állt. A legutóbbi korlátozás október elején érkezett, amikor az adminisztráció exportellenőrzéseket vezetett be, amelyek megtiltják az élvonalbeli mikrochipek és az előállításukhoz használt berendezések Kínába történő értékesítését. Néhányan hallhatják a fél évszázaddal ezelőtti amerikai politikának visszhangját ebben a lépésben. A hidegháború alatt számos igazán kemény exportellenőrzést vezetett be az USA a Szovjetunióval szemben. Kína számára nincs nagyobb probléma, mint Tajvan. Biden viszont valószínűleg megerősíti, hogy Washington Tajvannal kapcsolatos hosszú távú politikája nem változott.

Mivel a legfontosabb ügyekben teljesen eltérő nézeteket vall a két nagyhatalom, erős kétségek merültek fel, hogy egy találkozó javíthat-e a kapcsolatukon.

Forrás: npr.org

Címlapkép: Shutterstock