Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre. A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható. A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására “súlyos energiaválság” keletkezett, amely “egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik” – húzta alá a Zöldek politikusa. Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei “egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz” – jelentette ki a német alkancellár. Hozzátette: “évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket”, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából”. Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján. Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és “rekordgyorsasággal” épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is “szűkös jószág” marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck. Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett. Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem “strukturális reformokat”, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár – ismertette az MTI.