Ideiglenes jelleggel különadó kivetését tervezi a spanyol kormány a bankokra és az energiacégekre, hogy növelje a költségvetés bevételeit, és mérsékelje az ukrajnai háború és az infláció hatásait – jelentette be kedden Pedro Sánchez spanyol kormányfő.

Pedro Sánchez hangsúlyozta, az infláció jelenti a legnagyobb kihívást Spanyolország számára, az a spanyol gazdaság legsúlyosabb betegsége, “amely mindenkit elszegényít, különösképpen a legkiszolgáltatottabbakat”. “Ez a kormány nem fogja eltűrni, hogy egyes cégek megszedjék magukat a válságon” – szögezte le a madridi parlamentben a spanyol kormányfő. A bankoknak két éven át kell majd különadót fizetniük, amitől évente 1,5 milliárd euró bevételt remél a kabinet.

A spanyol kormányfő szerint a bankoknak előnye származik az emelkedő kamatszintből, ezért hozzá kell járulniuk a költségvetéshez. Elemzők szerint viszont a bankokra már most is jelentős nyomás nehezedik a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt, és korántsem biztos, hogy az emelkedő kamatszint miatt a bevételeik a várt mértékben emelkednek.

“A bejelentés hatása a spanyol bankokra azonnali volt, mert erre senki nem számított, és hidegzuhanykét érte az egész szektort” – mondta el Nuria Alvarez, a Renta 4 brókercég elemzője a Reuters hírügynökségnek. Az energiaszolgáltatók esetében az adót a nyereség után kell majd fizetni, és a kormány várakozásai szerint ebből évente 2 milliárd euró folyik majd be az államkasszába. Sánchez egyéb gazdasági intézkedéseket is bejelentett, melyek célja a spanyolokra nehezedő anyagi terhek könnyítése; a többi között a kormány növelni tervezi a közlekedési szektor támogatását. Ennek keretében ingyenes elővárosi vonatjegyeket biztosítanak az embereknek az év végéig. Emellett a diákok ösztöndíját is megemelik 100 euróval.

A bejelentést követően a két legnagyobb spanyol pénzintézet, a Santander és a BBVA részvényeinek árfolyama több mint 5 százalékot esett. Még jobban elbánt a piac a Banco Sabadell és a CaixaBank papírjaival; előbbi részvényei mintegy 12, utóbbié csaknem 10 százalékot veszítettek értékükből. Spanyolországban júniusban 10,2 százalék volt a pénzromlás, ami csaknem négy évtizede a legmagasabb. Válaszul a spanyol kormány korábban több olyan intézkedést hozott, melyek a költségvetés kiadási oldalát érintették; üzemanyagár-támogatást vezettek be, csökkentették az elektromos áram forgalmi adóját, és megemelték a nyugdíjakat.