„Nagyon aggódom Németország, mint ipari helyszín miatt” – jelentette ki Brecht a Deutsche Presse-Agentur (dpa) hírügynökségnek adott interjúban. Németország és Európa iparpolitikája szerinte nyomába sem ér a Kínában vagy az Egyesült Államokban folytatottnak. „Ilyen sebességgel ez egész egyszerűen nem fog menni” – mondta Brecht, utalva az e-mobilitás meghonosítása irányába tett intézkedésekre. „Reményét se látom annak, hogy megfelelő infrastruktúra épülne ki, amely lépést tudna tartani az igényekkel” – fogalmazott. Véleménye szerint mindenki csak beszél egy átfogó terv szükségességéről, de eddig csak egyedi kezdeményezések történtek, nagy átfogó stratégia még nem született meg. „Túlságosan szűklátókörűek vagyunk” – mondta Brecht.

A következő két-három évben gyakorlatilag minden nagyobb döntést meg kell hozni a kibocsátásmentes meghajtásokkal kapcsolatban – mondta. Ellenkező esetben Németország és Európa ipara tíz év múlva „talán még gyengébb lehet, mint az átalakulás előtt”. Németország 2030-ra kitűzött klímacéljainak teljesítéséhez szerinte már most kész tervnek kellene lennie arról, hogy hol és mennyi töltőállomást kell létesíteni. „El nem tudom képzelni hogyan lehetne e nélkül megvalósítani a kitűzött célokat” – mondta. Michael Brecht kulcsfontosságúnak tartja a saját akkumulátorgyártó ipar létrehozását is. Ez ugyanis elemi fontosságú lenne ahhoz, hogy a belső égésű motor fokozatos kiváltása után Németországban fenntartható módon lehessen munkahelyeket biztosítani.

A Daimler Truck üzemi tanácsának elnöke úgy látja, hogy az iparvállalatok a hatalmas beruházási igény miatt „csak beszélnek” a technológiai átállás szükségességéről, de nem merik megtenni a döntő lépést. Márpedig ha nem születik hamarosan döntés – mondta – akkor ezek a hatalmas beruházások máshol fognak megvalósulni. „Akkor pedig még vagy húsz évig fogunk itt belsőégésű motorokat gyártani, majd jöhet a dezindusztrializáció” – jegyezte meg. „Versenyképes energiaárakra van szükségünk Németországban” – szögezte le Brecht. Az iparnak kiszámíthatóságra és megbízhatóságra van szüksége. „Ezen a téren az államnak kell beavatkoznia” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a villamos energia ára egyre inkább meghatározó versenyképességi tényezővé válik az ipari telephelyek számára – közölte az MTI.