Javította növekedési előrejelzését az Európai Központi Bank.

Az eddig vártnál nagyobb gazdasági növekedésre és inflációra számít az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtökön közzétett friss gazdasági előrejelzés tanúsága szerint.

A kormányzótanács csütörtöki kamatdöntő ülése után kiadott prognózis szerint a 19 tagú euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) idén 5,0 százalékkal emelkedhet, ami 0,4 százalékponttal magasabb a júniusban előrejelzett 4,6 százaléknál. A jövő évre vonatkozó előrejelzést viszont 0,1 százalékponttal, 4,6 százalékra rontották az EKB elemzői, míg a 2023-as évre várható növekedést mindkét előrejelzésben 2,1 százalékra tették.

A friss prognózis szerint az infláció idén 2,2 százalék lesz, jövőre viszont 1,7 százalékra, 2023-ban pedig 1,5 százalékra lassulhat az ütem. Júniusban alacsonyabb, 2021-re 1,9 százalékos, 2022-re 1,5 százalékos, 2023-ra pedig 1,4 százalékos inflációt jósoltak az EKB szakértői. Az Európai Központi Bank feladata az árstabilitás fenntartása, és középtávon 2 százalékos inflációs ráta elérését tűzte ki célul.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón megismételte, hogy “nagyrészt átmeneti” jellegű az infláció felerősödése, bár most már “tartósabb” emelkedésre utaló jelek is tapasztalhatóak. Kiemelte: az inflációt az olajárak emelkedése, valamint az átmeneti alapanyag- és eszközhiányból fakadó költségnyomások szítják – adta hírül a távirati iroda.

A hiány várhatóan a jövő év első felében szűnik meg. Emellett felfelé húzta az árakat az is, hogy Németországban januárban állították vissza az általános forgalmi adó korábbi kulcsait, amelyeket a járvány miatt ideiglenesen csökkentett a kormány a fogyasztás ösztönzésére. Az EKB-elnök méltatta a gazdaság fellendülését, mondván, hogy az euróövezet gazdasága egyre erősebb, teljesítményének az év végére “meg kell haladnia a járvány előtti szintet”. “A gazdasági fellendülés az európai oltási kampány sikerén alapul, ez tett lehetővé egy jelentős nyitást” – mondta Christine Lagarde.

Hozzátette, éppen a kedvezőbb gazdasági kilátások miatt döntött úgy az EKB kormányzótanácsa, hogy az előző két negyedévhez képest kevesebb állampapírt fognak vásárolni az 1850 milliárd eurós keretösszegű pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) részeként. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy ez nem tekinthető úgy, mintha megkezdenék a program leépítését, hanem egyszerűen csak hozzáigazították a feltételekhez, miként az előző két alkalommal is tették.

A kormányzótanács legalább 2022 márciusának végéig folytatja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot, de addig mindenképp, amíg úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért. A program feltételeit és ütemezését decemberben vizsgálják majd felül, amikor közzéteszik az új gazdasági előrejelzést.