Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengíti a gazdasági kilátásokat a világ legtöbb országában, miközben az infláció magas szintje “egyértelmű és közvetlen fenyegetést” jelent a globális gazdaságra – közölte csütörtökön Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.

A pénzügyi szakember szerint az orosz hadművelet következményei 143 országban okoztak gazdasági visszaesést, bár legtöbbjük gazdasága így is növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy a háború megszakította az energiahordozók és a gabona globális kereskedelmét, amely élelmiszerhiányhoz vezethet Afrikában és a Közel-Keleten. Georgieva az ügyben az IMF és a Világbank világgazdaságot érintő kérdésekkel foglalkozó évi rendes konferenciáját megelőzően szólalt fel. a konferenciát az idén április 18-24. között rendezik meg Washingtonban, részben virtuálisan, részben személyes részvétellel. A tanácskozások középpontjában az ukrajnai háború és világgazdasági hatásainak kezelése áll majd.

AZ IMF-vezető szerint a koronavírus-járvány okozta, 2020 óta tapasztalt gazdasági visszaesésből a váratlanul erős kilábalás meglepetésként érte a vállalkozásokat, s az üzemek, kikötők és áruterminálok nem is tudtak lépést tartani a megnövekedett vásárlói kereslettel, és ez az árak növekedéséhez vezetett. A krónikusan magas infláció, amely a világ központi bankjait a kamatlábak emelésére kényszeríti, s ezzel nagy valószínűséggel lassítja a gazdasági növekedést, “jelentős csapást jelent a globális gazdaság felépülésére” – tette hozzá. Mindemellett óva intett a világgazdaság esetleges széttöredezésétől geopolitikai blokkokra, tekintettel arra, hogy a Nyugat a szerinte “Kína hátszelét élvező” Oroszországgal szemben súlyos gazdasági szankciókat rendelt el.

“Nem lehet eleget hangsúlyozni a kollektív jólétünkre leselkedő kockázatokat a globális együttműködés megszakadása esetén egy olyan világban, ahol egy európai háború éhínséget okoz Afrikában, ahol egy járvány napokon belül körbejárja a világot, és éveken át vannak utóhatásai, ahol a világ bármely pontján történt károsanyag-kibocsátás szinte mindenhol emelkedő tengerszinthez vezet” – jelentette ki Georgieva. A háború előtt Oroszország és Ukrajna adta a globális gabonaexport 28 százalékát, Oroszország és Fehéroroszország pedig a műtrágya a globális műtrágyaexport 40 százalékát. Krisztalina Georgieva hangsúlyozta, hogy “mostanra a gabona- és kukoricaárak az egekbe szöktek, afrikai és közel-keleti országok vezetői pedig arról számolnak be, hogy kezdenek kifogyni a készletekből”.

“Az élelmiszerellátás biztonsága komoly fejtörést okoz. Haladéktalanul szükség van az élelmezést elősegítő multilaterális kezdeményezésre. Az alternatíva kétségbeejtő: még súlyosabb éhínség, szegénység és társadalmi elégedetlenség, különösen azokban az országokban, amelyek éveken át azzal küszködtek, hogy elkerüljék az ingatag állapotokat és konfliktust” – hangsúlyozta. Az IMF vezérigazgatója felszólította a nemzetközi közösséget Ukrajna támogatására. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap 1,4 milliárd dollár vészhelyzeti pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek halaszthatatlan kiadásai fedezésére. Hozzátette, hogy az IMF Ukrajna – menekülteket befogadó – szomszédjainak, így Moldovának is támogatást kínál.