Németország szeretné fokozni a balti-tengeri part menti államok közötti együttműködést és ennek keretében megépíteni az első közös tengeri szélerőművet – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter

Baerbock a norvégiai Kristiansandban tartott találkozón azzal érvelt a kezdeményezés mellett, hogy a szélenergia-termelés fejlesztése és bővítése a balti-tengeri part menti államok orosz gáztól és olajtól való függőségének csökkenéséhez is nagymértékben hozzájárulna. Németország júliusban veszi át a Balti-tengeri Államok Tanácsában (CBSS) az elnökséget. A tanácsban 11 ország és az Európai Unió vesz részt. A német kormány a múlt héten jelentette be az északi-tengeri szélenergia gyorsabb elterjesztésére vonatkozó terveit. A szárazföldi szélenergia és a napenergia mellett a tengeri szélenergia is központi pillére a “zöldáram”-termelés bővítésének Németországban a balközép koalíciós kormány alatt. A kormány az elődjéhez képest jelentősen megemelte a tengeri szélenergiás áramtermelésre vonatkozó célkitűzéseit: 2030-ig 30 gigawatt (GW) áramtermelési kapacitás kiépítése a cél, majd 40 GW 2035-ig és 70 GW 2045-ig. Németországban jelenleg 1501 szélturbina közel 7,8 GW villamos energiát termel az Északi- és a Balti-tengeren – ismertette a távirati iroda.