A Krsko Atomerőmű (NEK) 513 egymást követő napon üzemelt, gyakran teljes kapacitással, hogy kompenzálja a vízerőművek aszály okozta alacsonyabb teljesítményét. A javítások mintegy 10 megawattal növelik az erőmű teljesítményét – hangzott el a sajtótájékoztatón. Stane Rozman, a NEK igazgatóságának elnöke elmondta: a javítások több mint 4000 eljárást vonnak maguk után, többek között a nukleáris fűtőanyag közel felének cseréjét, karbantartási munkálatokat és alkatrészcseréket. A kiégett fűtőelemeket továbbra is a NEK-ben tárolják, amíg nem épül meg a megfelelő tároló – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az évben készül el az erőműben egy új száraztároló. A vállalat vezetője elmondta: Szlovénia áramellátásának mintegy ötödét a NEK adja, a javítások miatti hiányt az ország vízerőművei fedezik, a brestanicai hőerőmű pedig szükség esetén növeli a termelését. A 32 napos javítások során az országos energiaellátásban nem várhatók problémák – mutatott rá Rozman, aki egyben emlékeztetett, hogy az atomerőmű négy évtizednyi kereskedelmi tevékenység után sokkal magasabb technológiai és biztonsági szinten van, mint mikor először forgalomba állították. A NEK kapacitása 4,5 terawattóráról, 5,6 terawattórára nőtt az elmúlt 40 évben, amit az üzemanyag-ciklusok optimalizálásával, a berendezések és az üzem rendszereinek folyamatos korszerűsítésével, a munkafolyamatok optimalizálásával és az alkalmazottak elhivatottságával értek el – ismertette a táirati iroda.

A vállalatvezető rámutatott, hogy a NEK története során a környezetvédelmi előírások megsértése nélkül üzemelt. “Az erőmű extrém körülmények között is teljes kapacitással működött, leginkább ezen a nyáron, amikor Szlovéniát rendkívüli hőség és szárazság sújtotta” – fogalmazott. “Az ütemezett javítások ezen köre, amely várhatóan november 2-án zárul le, az utolsó volt az állami tulajdonú NEK eredetileg tervezett 40 éves élettartamában, és ezzel megkezdődik a 20 éves élettartam meghosszabbítás” – mondta Rozman. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdett működni. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,6 milliárd kilowattóra (kWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét és a horváténak mintegy ötödét fedezi. Bezárását 2023-ra tervezték eredetileg, de élettartamát meghosszabbították 20 évvel.